Ilyen szak még egy magyar egyetemen sem volt, ősztől indul az űrkutatási továbbképzés

Szeptembertől tizenhat egyetemen indul űrkutatási továbbképzés magyar és angol nyelven.

  • Eduline/MTI

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora elmondta, hogy tizenhat egyetem írta alá a megállapodást, aminek keretében 2022 őszén szakirányú továbbképzést indítanak magyar és angol nyelven. Az élő természettudományokért a Debreceni Egyetem, az élettelen természettudományokért az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a műszaki és informatikai területért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a társadalomtudományokért pedig az NKE lesz a felelős.

A képzés négy tudományterületre fókuszál: az élő, illetve az élettelen természettudományra, a műszaki és informatikai területre, valamint a társadalomtudományokra.

Milyen lesz a képzés?

A tervek szerint 2022 szeptemberében indul el a képzés, a jelentkezéshez szükség lesz alapszakos diplomára. A szakirányú továbbképzést elvégző hallgatók igazolást kapnak arról, hogy kifejezetten az űrszektorban, bizonyos tudományterületeken szereztek ismereteket. Az űrprogramba már korábban is becsatlakozott több egyetem.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.