Külföldi egyetemekre felvételiző magyar diákokról jelentetett meg riportot a német Der Spiegel. A lapnak nyilatkozó végzős középiskolások többsége a hallgatói szerződés miatt döntött úgy, hogy magyar egyetemre, főiskolára be sem adja a jelentkezési lapját, inkább külföldön próbál szerencsét.
A kormány szándéka, hogy a középiskolát megfelelő eredménnyel végzőknek lehetővé tegye a továbbtanulást - mondta...
A növekvő tandíjak miatt egyre több brit diák dönt úgy, hogy nem tanul tovább - a felmérések szerint az is...
Egyre kevesebb diák tart egyéves tanulmányi szünetet az egyetem vagy főiskola előtt, a középkorúak közül azonban évről évre többen csapnak fel "grey gappernek" - kivesznek egy év szabadságot, és bejárják a világot.
Amikor egy 17-18 éves tanuló a középiskolai pályafutásának a végéhez ér, két utat választhat. Elköszön a magyar oktatási rendszertől, és kipróbálja magát a munka világában, vagy a felsőoktatási rendszerben folytatja a tanulmányait (esetleg valamilyen szakmát tanul, ha a középiskolában erre nem volt lehetősége) - olvasható a Munkahelyi Terror blogon.
Az LMP ellenzi a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe" - írta közleményében Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág.
Dollármilliók sorsáról döntenek, egymás után kötik meg a jobbnál jobb üzleteket - pedig soha nem szereztek diplomát, sőt még érettségit sem. A Forbes magazin listáján szereplő milliomos rapper, a tehetségkutatók világhírű zsűritagja és a Szilícium-völgy egyik legendás befektetője jóval az érettségi előtt kibukott az iskolából.
Dollármilliókat kerestek egyetlen nagyszerű ötlettel, találmányaikat több milliárd ember használja, munkásságukat az iskolákban is tanítják – pedig soha nem szereztek diplomát. A Youngenterpreneur.com listáján azok a feltalálók szerepelnek, akik tanulás helyett inkább szerencsét próbáltak. És persze sikerrel jártak.
Tőzsdei ismereteket nem csak brókereknek érdemes szerezni. A tudás ugyanis azok számára is hasznos lehet, akik „csupán” anyagi biztonságra törekszenek. Az érdeklődők legalább két tucat tőzsdeiskola közül válogathatnak.
Minden második hallgató továbbtanulna az alapképzés elvégzése után, több mint negyedük akár külföldi kurzusokon is részt venne. Tízből heten a diploma megszerzése után is szakterületükön helyezkednének el, ugyanakkor a hallgatók kétharmada már a diploma megszerzése előtt, de legkésőbb három hónapon belül állást talált – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kutatásából.
Az idén a továbbra is kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a nyáron munkát vállaló diákok többségét elsődlegesen nem a nyaralás, a szórakozás költségeinek előteremtése motiválja, hanem a tanulmányaik folytatásához, a megélhetéshez szükséges anyagi feltételek megteremtése a cél - írta keddi számában a Világgazdaság.
Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio által most végzett vizsgálat eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.
Az érettségi előtt álló fiatalok nagy része továbbtanulna, és fél a munkanélküliségtől - ez derült ki az Európai Ifjúság Kutató (EIKKA) felméréséből.
Izraelben a hadseregben eltöltött idő a továbbtanulás részének számít, ennek megtagadása pedig sokak szerint egyenlő a hazaárulással, amiért letöltendő börtönbüntetés jár. Egy fiatal lány a napokban kezdi meg börtönbüntetését, melyet a sorkatonai szolgálat megtagadásáért kapott. Az izraeli tinédzserek immár mozgalomba szerveződve tiltakoznak a kötelező katonai szolgálat ellen.
Az első diploma megszerzése tetszik-nem tetszik ma már szinte rutinfeladatnak számít. A továbbtanulás egyre inkább a posztgraduális, szakirányú képzések felé tolódik, az egyetemek és főiskolák egyre bővülő választékkal várják a specializálódni készülő diplomásokat. Belőlük pedig egyre több van: ma már minden harmadik diák tervezi, hogy az első diploma után is visszaül az iskolapadba.
Lényegében már a középiskola megválasztásával eldől, hogy a diákból diplomás lehet-e, vagyis a szülők társadalmi pozíciójától legalább annyira függ a gyerek jövendő státusa, mint a képességeitől – állapítható meg abból a felmérésből, amelyet szociológushallgatók készítettek érettségi előtt álló budapesti diákok körében.
Amikor dönteni kell az érettségi szintjéről, megváltozik a diákok álláspontja, és a könnyebb megmérettetést választják, annak ellenére, hogy azt gondolják, emelt szint nélkül nem juthatnak be a kiszemelt egyetemre. A gyakorlatban így lesz az összesen 494 773 vizsgából csupán 24 997 az emelt szintű érettségi vizsgák száma. A Felvételi Információs Szolgálat országos kutatásában a középiskolások 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte elengedhetetlen legalább egy tárgyból a nehezített vizsga a karrierintézmények népszerű szakjaira.
Egy kutatás alkalmával két és félezer idén érettségiző diák továbbtanulási motivációit, elhelyezkedési terveit mérték fel a szakértők.
Hamarosan kikerül az a bizonyos „V” betű is a táblára, és a diákok rohannak a nyárba. Nyáron márpedig táborozni kell!
Az ínséges időkben néhány szakterületen nagy a bőség.
