Friss adatok: a szülők kétharmada nem tudja kifizetni a tandíjat

A középiskolások továbbra is jó befektetésnek tartják a diploma megszerzését, döntő többségük szeretne továbbtanulni...

  • Eduline
MTI / Vajda János

A középiskolások továbbra is jó befektetésnek tartják a diploma megszerzését, döntő többségük szeretne továbbtanulni, a szülők kétharmada azonban úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudja majd finanszírozni a felsőfokú tanulmányokat, ha a gyermekük az államilag támogatott képzésre nyer felvételt - derül ki a Generali Biztosító kedden sajtótájékoztatón ismertetett felméréséből.

A biztosító 1200 fős reprezentatív kutatásában a megkérdezett szülők harmada egy félévben átlagosan 250 ezer forint tandíjjal számol, összességében minden második szülő anyagilag nagyon megterhelőnek érzi az egyetemi évek finanszírozását, és a szükséges pénz előteremtéséhez gyermekük iskola melletti munkavállalására, megtakarításaikra és minden harmadik család a diákhitelre támaszkodna.

Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója elmondta: a kutatásban résztvevő szülők 36 százalékának van középiskolás gyermeke: döntő többségük szeretne továbbtanulni (négyből hárman válaszolták, hogy támogatják a továbbtanulási terveket). A szülők számára ezért az egyik legfontosabb megtakarítási cél ennek biztosítása.

Míg egy gyerek havi ellátását 30-40 ezer forintra becsülik a szülők és a gyereket tervezők, ez az összeg 80-90 ezer forintra ugrik egy felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató esetén. A középiskolás gyereket nevelő szülők számításai szerint - a tandíj nélkül - a továbbtanulás átlagosan havi 80 ezer forint plusz költséget jelent majd a családnak, ezért az érintett szülők kétharmada most úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudják finanszírozni gyermekeik felsőfokú tanulmányait, ha az államilag támogatott képzésre nyer felvételt.

Az egyetemi/főiskolai évek alatt a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó költségekkel számolnak a legtöbben (93 százalék). A lista második helyén az utazási költség (80 százalék), a harmadik helyen a felsőoktatási tandíj szerepel (75 százalék). A gyereket tervezők lényegesen nagyobb arányban számolnak albérleti díjjal és az albérlethez kapcsolódó rezsiköltségekkel, mint a gyermekkel már rendelkező szülők.

Egy átlagos magyar család számára komoly nehézséget jelenthet a szükséges összegek azonnali előteremtése, ezért érdemes előre felkészülni a jövőre, és már a gyermek születésétől kezdve különböző megtakarítási konstrukciókban gondolkodni, mivel a  diploma megszerzése továbbra is az egyik, ha nem a legjobb befektetés - mondta Schaub Erika.

Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a kutatás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a továbbtanulás költségei gyorsan megtérülnek.

A BGF adatai alapján ismertette: a tandíjmentesen tanulók 27 éves korára, míg a félévenkénti 220 ezer forintos tandíjat fizetők 30 éves korára térül meg a tanulásra fordított befektetése.

A megtérülésnél abból indultak ki, a középiskolát végzettek kezdő fizetése havi 97 ezer forint, míg a BGF végzősei 160-180 ezer forintos fizetéssel állnak munkába.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.