A középiskolások továbbra is jó befektetésnek tartják a diploma megszerzését, döntő többségük szeretne továbbtanulni...
A középiskolások továbbra is jó befektetésnek tartják a diploma megszerzését, döntő többségük szeretne továbbtanulni, a szülők kétharmada azonban úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudja majd finanszírozni a felsőfokú tanulmányokat, ha a gyermekük az államilag támogatott képzésre nyer felvételt - derül ki a Generali Biztosító kedden sajtótájékoztatón ismertetett felméréséből.
A biztosító 1200 fős reprezentatív kutatásában a megkérdezett szülők harmada egy félévben átlagosan 250 ezer forint tandíjjal számol, összességében minden második szülő anyagilag nagyon megterhelőnek érzi az egyetemi évek finanszírozását, és a szükséges pénz előteremtéséhez gyermekük iskola melletti munkavállalására, megtakarításaikra és minden harmadik család a diákhitelre támaszkodna.
Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója elmondta: a kutatásban résztvevő szülők 36 százalékának van középiskolás gyermeke: döntő többségük szeretne továbbtanulni (négyből hárman válaszolták, hogy támogatják a továbbtanulási terveket). A szülők számára ezért az egyik legfontosabb megtakarítási cél ennek biztosítása.
Míg egy gyerek havi ellátását 30-40 ezer forintra becsülik a szülők és a gyereket tervezők, ez az összeg 80-90 ezer forintra ugrik egy felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató esetén. A középiskolás gyereket nevelő szülők számításai szerint - a tandíj nélkül - a továbbtanulás átlagosan havi 80 ezer forint plusz költséget jelent majd a családnak, ezért az érintett szülők kétharmada most úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudják finanszírozni gyermekeik felsőfokú tanulmányait, ha az államilag támogatott képzésre nyer felvételt.
Az egyetemi/főiskolai évek alatt a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó költségekkel számolnak a legtöbben (93 százalék). A lista második helyén az utazási költség (80 százalék), a harmadik helyen a felsőoktatási tandíj szerepel (75 százalék). A gyereket tervezők lényegesen nagyobb arányban számolnak albérleti díjjal és az albérlethez kapcsolódó rezsiköltségekkel, mint a gyermekkel már rendelkező szülők.
Egy átlagos magyar család számára komoly nehézséget jelenthet a szükséges összegek azonnali előteremtése, ezért érdemes előre felkészülni a jövőre, és már a gyermek születésétől kezdve különböző megtakarítási konstrukciókban gondolkodni, mivel a diploma megszerzése továbbra is az egyik, ha nem a legjobb befektetés - mondta Schaub Erika.
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a kutatás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a továbbtanulás költségei gyorsan megtérülnek.
A BGF adatai alapján ismertette: a tandíjmentesen tanulók 27 éves korára, míg a félévenkénti 220 ezer forintos tandíjat fizetők 30 éves korára térül meg a tanulásra fordított befektetése.
A megtérülésnél abból indultak ki, a középiskolát végzettek kezdő fizetése havi 97 ezer forint, míg a BGF végzősei 160-180 ezer forintos fizetéssel állnak munkába.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
