A 19-29 év közötti fiatalok relatív többsége, 44 százaléka szerint elsősorban az anyagi körülmények és a családi...
A 19-29 év közötti fiatalok relatív többsége, 44 százaléka szerint elsősorban az anyagi körülmények és a családi háttér határozzák meg a továbbtanulási lehetőségeiket, illetve azt, hogy mire viszik az életben - derült ki a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) online kutatásából, amelynek az eredményét szerdán juttatta el a bankcsoport az MTI-hez.
Ugyanakkor a megfelelő képességet és szorgalmat csupán a megkérdezett diákok 35 százaléka tartja elegendőnek a felsőoktatásba való bejutáshoz az 500 fiatal megkérdezésén alapuló felmérés szerint.
A felsőoktatási intézményben tanuló diákok többsége, 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt tanulja, ami érdekli, és ezt szívesen teszi. Ezzel együtt a diákok 85 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás.
A külföldi tanulás az egyetemisták 21 százalékának terveiben szerepel, illetve a magyarországi oktatási rendszert csak negyedük sorolja a magas színvonalúak közé Európában. A diákok több mint fele tervezi, hogy egy időre más országban fog munkát vállalni. A 19-29 év közötti aktív dolgozóknak 35 százaléka menne külföldre dolgozni.
A felmérés adataiból arra lehet következtetni, hogy a most felvettek többsége sem csak tanulással tölti majd a következő éveket, mivel immár az egyetemisták, főiskolások 81 százaléka vállal legalább alkalmanként munkát.
Ez viszont nem megy a szórakozás rovására, mert 44 százalékuk mondta azt, hogy elegendő időt tud szánni szabadidős tevékenységekre. A tanulmányaik költségeit a diákok 19 százaléka fedezi diákhitelből - derült ki a válaszokból.
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, amelyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A kutatás a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók tekintetében.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
Soron kívüli krízistanácsadási lehetőséget biztosítanak azoknak a BME-s hallgatóknak, akik érintettjei az eszkalálódó közel-keleti háborús helyzetnek.
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
