A 19-29 év közötti fiatalok relatív többsége, 44 százaléka szerint elsősorban az anyagi körülmények és a családi...
A 19-29 év közötti fiatalok relatív többsége, 44 százaléka szerint elsősorban az anyagi körülmények és a családi háttér határozzák meg a továbbtanulási lehetőségeiket, illetve azt, hogy mire viszik az életben - derült ki a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) online kutatásából, amelynek az eredményét szerdán juttatta el a bankcsoport az MTI-hez.
Ugyanakkor a megfelelő képességet és szorgalmat csupán a megkérdezett diákok 35 százaléka tartja elegendőnek a felsőoktatásba való bejutáshoz az 500 fiatal megkérdezésén alapuló felmérés szerint.
A felsőoktatási intézményben tanuló diákok többsége, 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt tanulja, ami érdekli, és ezt szívesen teszi. Ezzel együtt a diákok 85 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás.
A külföldi tanulás az egyetemisták 21 százalékának terveiben szerepel, illetve a magyarországi oktatási rendszert csak negyedük sorolja a magas színvonalúak közé Európában. A diákok több mint fele tervezi, hogy egy időre más országban fog munkát vállalni. A 19-29 év közötti aktív dolgozóknak 35 százaléka menne külföldre dolgozni.
A felmérés adataiból arra lehet következtetni, hogy a most felvettek többsége sem csak tanulással tölti majd a következő éveket, mivel immár az egyetemisták, főiskolások 81 százaléka vállal legalább alkalmanként munkát.
Ez viszont nem megy a szórakozás rovására, mert 44 százalékuk mondta azt, hogy elegendő időt tud szánni szabadidős tevékenységekre. A tanulmányaik költségeit a diákok 19 százaléka fedezi diákhitelből - derült ki a válaszokból.
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, amelyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A kutatás a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók tekintetében.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
