A növekvő tandíjak miatt egyre több brit diák dönt úgy, hogy nem tanul tovább - a felmérések szerint az is...
A növekvő tandíjak miatt egyre több brit diák dönt úgy, hogy nem tanul tovább - a felmérések szerint az is visszatartja őket a felsőfokú tanulmányok elkezdésétől, hogy egyre magasabb a diplomás munkanélküliek száma.
Sokan ezért nem fektetnek pénzt és energiát a tanulásba, inkább a gyakorlatban szerzik meg a szükséges ismereteket. Így tett a 19 éves brit Jamie Ponting is, aki egy nyári gyakorlat után határozta el, hogy mégsem iratkozik be az egyetemre. Arról, hogy mit kezdenek magukkal az érettségivel rendelkező tizen- és huszonévesek, itt olvashatsz bővebben.
Az amerikai felmérések szerint a jó fizetéshez ugyanis nem feltétlenül kell évekig tanulni, a legfrissebb adatok alapján egy kamionsofőr például pontosan ugyanannyit keres, mint egy kertépítő mérnök. Melyek a legjobban fizetett szakmák pályakezdőként? – Összefoglalónkat itt olvashatod el.
„Elmúltak azok az idők, amikor a diploma biztos és jól fizető munkahelyet jelentett” – írja az egyik hozzászóló a Times Higher Education oldalán. „Az orvosoknak, ügyvédeknek és a tanároknak valóban szükségük van diplomára, de mi a helyzet a többiekkel? Vannak olyan munkakörök, ahol nem papírral, hanem tapasztalattal lehet előrébb jutni” – teszi hozzá egy másik kommentelő.
A brit diákok tehát egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak a továbbtanulásra, ám a kormány minden középiskolást arra buzdít, hogy jelentkezzen egyetemre. Állításuk szerint az aktív évek alatt összesen 100 ezer fonttal, vagyis 32 millió forinttal keresnek többet a diplomások, mint az érettségizettek – adta hírül a BBC.
„Nem mindegy azonban, melyik egyetemre iratkoznak be, hiszen az oktatás színvonala függ az adott intézménytől” – véli John Philpott gazdasági tanácsadó, aki szerint az egyetemeknek tájékoztatniuk kellene leendő hallgatóikat arról, hogy a megszerzett végzettséggel milyen fizetésre számíthatnak majd a munkaerőpiacon.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
