A növekvő tandíjak miatt egyre több brit diák dönt úgy, hogy nem tanul tovább - a felmérések szerint az is...
A növekvő tandíjak miatt egyre több brit diák dönt úgy, hogy nem tanul tovább - a felmérések szerint az is visszatartja őket a felsőfokú tanulmányok elkezdésétől, hogy egyre magasabb a diplomás munkanélküliek száma.
Sokan ezért nem fektetnek pénzt és energiát a tanulásba, inkább a gyakorlatban szerzik meg a szükséges ismereteket. Így tett a 19 éves brit Jamie Ponting is, aki egy nyári gyakorlat után határozta el, hogy mégsem iratkozik be az egyetemre. Arról, hogy mit kezdenek magukkal az érettségivel rendelkező tizen- és huszonévesek, itt olvashatsz bővebben.
Az amerikai felmérések szerint a jó fizetéshez ugyanis nem feltétlenül kell évekig tanulni, a legfrissebb adatok alapján egy kamionsofőr például pontosan ugyanannyit keres, mint egy kertépítő mérnök. Melyek a legjobban fizetett szakmák pályakezdőként? – Összefoglalónkat itt olvashatod el.
„Elmúltak azok az idők, amikor a diploma biztos és jól fizető munkahelyet jelentett” – írja az egyik hozzászóló a Times Higher Education oldalán. „Az orvosoknak, ügyvédeknek és a tanároknak valóban szükségük van diplomára, de mi a helyzet a többiekkel? Vannak olyan munkakörök, ahol nem papírral, hanem tapasztalattal lehet előrébb jutni” – teszi hozzá egy másik kommentelő.
A brit diákok tehát egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak a továbbtanulásra, ám a kormány minden középiskolást arra buzdít, hogy jelentkezzen egyetemre. Állításuk szerint az aktív évek alatt összesen 100 ezer fonttal, vagyis 32 millió forinttal keresnek többet a diplomások, mint az érettségizettek – adta hírül a BBC.
„Nem mindegy azonban, melyik egyetemre iratkoznak be, hiszen az oktatás színvonala függ az adott intézménytől” – véli John Philpott gazdasági tanácsadó, aki szerint az egyetemeknek tájékoztatniuk kellene leendő hallgatóikat arról, hogy a megszerzett végzettséggel milyen fizetésre számíthatnak majd a munkaerőpiacon.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
