A növekvő tandíjak miatt egyre több brit diák dönt úgy, hogy nem tanul tovább - a felmérések szerint az is...
A növekvő tandíjak miatt egyre több brit diák dönt úgy, hogy nem tanul tovább - a felmérések szerint az is visszatartja őket a felsőfokú tanulmányok elkezdésétől, hogy egyre magasabb a diplomás munkanélküliek száma.
Sokan ezért nem fektetnek pénzt és energiát a tanulásba, inkább a gyakorlatban szerzik meg a szükséges ismereteket. Így tett a 19 éves brit Jamie Ponting is, aki egy nyári gyakorlat után határozta el, hogy mégsem iratkozik be az egyetemre. Arról, hogy mit kezdenek magukkal az érettségivel rendelkező tizen- és huszonévesek, itt olvashatsz bővebben.
Az amerikai felmérések szerint a jó fizetéshez ugyanis nem feltétlenül kell évekig tanulni, a legfrissebb adatok alapján egy kamionsofőr például pontosan ugyanannyit keres, mint egy kertépítő mérnök. Melyek a legjobban fizetett szakmák pályakezdőként? – Összefoglalónkat itt olvashatod el.
„Elmúltak azok az idők, amikor a diploma biztos és jól fizető munkahelyet jelentett” – írja az egyik hozzászóló a Times Higher Education oldalán. „Az orvosoknak, ügyvédeknek és a tanároknak valóban szükségük van diplomára, de mi a helyzet a többiekkel? Vannak olyan munkakörök, ahol nem papírral, hanem tapasztalattal lehet előrébb jutni” – teszi hozzá egy másik kommentelő.
A brit diákok tehát egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak a továbbtanulásra, ám a kormány minden középiskolást arra buzdít, hogy jelentkezzen egyetemre. Állításuk szerint az aktív évek alatt összesen 100 ezer fonttal, vagyis 32 millió forinttal keresnek többet a diplomások, mint az érettségizettek – adta hírül a BBC.
„Nem mindegy azonban, melyik egyetemre iratkoznak be, hiszen az oktatás színvonala függ az adott intézménytől” – véli John Philpott gazdasági tanácsadó, aki szerint az egyetemeknek tájékoztatniuk kellene leendő hallgatóikat arról, hogy a megszerzett végzettséggel milyen fizetésre számíthatnak majd a munkaerőpiacon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
