#történelem






Hogy maradhatott ki a történelemkönyvekből a forradalom és a Napkirály?

Nem csak a közép-európai országokban folyik folyamatos vita arról, hogy mi legyen a történelemoktatás tartalma, mi legyen kötelező anyag. Erről tanúskodik a párizsi Le Figaro, amely szörnyülködve ír arról, hogy a francia kollégiumokban - a 11-15 éves korosztályban, a francia fordított számozás szerint a VI. osztálytól az I. osztályig - alaposan ritkították a listán kötelezően szereplő nagy történelmi személyiségek számát.











Fikarcnyit sem érdekli a történelem a brit diákokat

Egyre kevesebb brit diák választja a történelem tantárgyat gimnáziumi tanulmányai során, a Nagy-Britanniában bevezetett oktatási reform ugyanis a korábbinál nagyobb szabadságot ad a tanulóknak abban, hogy milyen tantárgyakat tanulnak. A változtatás nagy vesztese – úgy tűnik – a történelem volt.


Hoffmann: így ismerhetik meg a történelmet a diákok

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiállításaihoz kapcsolódóan új múzeumpedagógiai programok indultak, a foglalkozások Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint egyedülálló módon segítik a diákokat abban, hogy megismerkedjenek a magyar történelemmel.




Nem igaz, hogy a bölcsészek esélytelenek az álláspiacon

Szintetizálás, gyors tanulási képesség és terhelhetőség. Leginkább ezekben a kompetenciákban erősek a bölcsészek, és téved, aki szerint ez kevés. Akibe a tudományon kívül szorult némi kreativitás is, és jó csapatjátékos, az könnyedén találhat munkát magának a versenyszférában is reklám, marketing, vagy HR területen. Ha ehhez még két nyelvet is beszél felsőfokon, akkor nyert ügye van. Munkapiaci körkép bölcsész-szemmel.