Új tantárgyakat vezetnének be az általános iskolákban az elégedetlen brit diákok

Elegük van a hagyományos tantárgyakból a brit diákoknak. Történelem, fizika és kémia helyett inkább az őket körülvevő környezetről tanulnának az iskolában – derül ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

A kutatók több mint ezer, hét és tizennégy év közötti iskolást kérdeztek arról, mennyira tartják hasznosnak az iskolai tantárgyakat. Nyolcvankét százalékuk azt válaszolta, hogy sokkal szívesebben tanulmányozná az őt körülvevő környezetet, mint a történelmet vagy a fizikát – számolt be a The Guardian. Ez egyébként nem sokkal maradt el az angol és a matematika mögött, ezeket a tárgyakat ítélték a legfontosabbnak a diákok.

A megkérdezett iskolások kétharmada szívesen hallana többet az iskolában a természetről és a vadállatok életéről, ugyanennyien tanulnának a környezetvédelemről, és a gyerekek fele szeretne többet tudni arról, hogyan kerül az étel a konyhaasztalra. Ezzel szemben a tanulók csupán 37 százalékát érdekli a művészet, és körülbelül ugyanennyien vágynak arra, hogy heti több órában informatikát tanuljanak. Milyen új tantárgyak lehetnek a magyar iskolákban a következő évektől? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A természetről és a környezetükről tanulnának a diákok
pk

Csaknem minden diák – a megkérdezettek 96 százaléka – aggódik amiatt, hogy az ember elpusztítja a Földet, és ugyanennyien válaszolták azt, hogy szelektíven gyűjtik a szemetet.

A felmérés során a szülőket is megkérdezték: többségük elismerte, hogy gyermekeik valóban odafigyelnek a környezetvédelemre. A szülők 40 százaléka emellett azt állította, hogy diákként szinte semmit nem tanult az iskolában a természetről.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.