Új tantárgyakat vezetnének be az általános iskolákban az elégedetlen brit diákok

Elegük van a hagyományos tantárgyakból a brit diákoknak. Történelem, fizika és kémia helyett inkább az őket körülvevő környezetről tanulnának az iskolában – derül ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

A kutatók több mint ezer, hét és tizennégy év közötti iskolást kérdeztek arról, mennyira tartják hasznosnak az iskolai tantárgyakat. Nyolcvankét százalékuk azt válaszolta, hogy sokkal szívesebben tanulmányozná az őt körülvevő környezetet, mint a történelmet vagy a fizikát – számolt be a The Guardian. Ez egyébként nem sokkal maradt el az angol és a matematika mögött, ezeket a tárgyakat ítélték a legfontosabbnak a diákok.

A megkérdezett iskolások kétharmada szívesen hallana többet az iskolában a természetről és a vadállatok életéről, ugyanennyien tanulnának a környezetvédelemről, és a gyerekek fele szeretne többet tudni arról, hogyan kerül az étel a konyhaasztalra. Ezzel szemben a tanulók csupán 37 százalékát érdekli a művészet, és körülbelül ugyanennyien vágynak arra, hogy heti több órában informatikát tanuljanak. Milyen új tantárgyak lehetnek a magyar iskolákban a következő évektől? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A természetről és a környezetükről tanulnának a diákok
pk

Csaknem minden diák – a megkérdezettek 96 százaléka – aggódik amiatt, hogy az ember elpusztítja a Földet, és ugyanennyien válaszolták azt, hogy szelektíven gyűjtik a szemetet.

A felmérés során a szülőket is megkérdezték: többségük elismerte, hogy gyermekeik valóban odafigyelnek a környezetvédelemre. A szülők 40 százaléka emellett azt állította, hogy diákként szinte semmit nem tanult az iskolában a természetről.

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.