A cseh középiskolások szerint semmi nem változott 1989 óta

Egy felmérés szerint a csehországi középiskolások több mint fele úgy véli, hogy a Cseh Köztársaságban az 1989...

  • MTI
Telik az idő, a diákok egyre kevesebbet tudnak az 1989 előtti időszakról
Hernádi Levente
Egy felmérés szerint a csehországi középiskolások több mint fele úgy véli, hogy a Cseh Köztársaságban az 1989 novemberi rendszerváltás előtti szocializmusban is olyan, vagy még jobb volt az élet, mint a mai demokráciában.

A befolyásos "Clovek v tísni" (Ember szorult helyzetben) humanitárius és emberi jogi szervezet országos reprezentatív minta alapján készített felmérésének eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában.

Karel Strachotának, a szervezet oktatási programja vezetőjének a Lidové Noviny című konzervatív napilapban közölt elemzése szerint a középiskolásokat elsősorban a szüleik véleménye befolyásolja. Utóbbiak a szocialista rendszerben ma már csak a mindennapok szociális biztonságát, a látszólagos nyugodt életet látják, miközben megfeledkeznek a korabeli súlyos problémákról, jogsértésekről és törvénytelenségekről.

A felmérés eredménye ugyanakkor a cseh oktatási rendszer tükre is. Az iskolákban a történelem tanítása többnyire a II. világháborúnál befejeződik, s a következő időszakból csak néhány adat, frázis közlése marad - mutat rá Strachota.

Úgy véli, hogy az információhiányt a középiskolások is önkritikusan érzékelik, mert csak 28 százalékuk állította, hogy elegendő információval rendelkezik az 1948-1989-es időszakról. Mindössze 18 százalékuk mondta, hogy nem is akar többet tudni a szocialista évtizedekről. "Ne bíráljuk őket, ne mondjuk azt, hogy buták vagy műveletlenek - a hiba a felnőttek világában van" - szögezi le Strachota.

Annak érdekében, hogy a fiatalok jobban megismerjék a totalitárius rendszer igazi arcát, a Clovek v tísni az idén már nyolcadik alkalommal rendezi meg a "Történetek a jogtalanság korából" elnevezésű felvilágosító akcióját. Az idén országszerte 750 középiskola kapcsolódott be a programba, amelynek keretében történészek, közéleti személyiségek, volt politikai foglyok és egykori ellenzékiek találkoznak a fiatalokkal, hogy elbeszélgessenek velük az 1989-et megelőző évtizedekről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.