Egy felmérés szerint a csehországi középiskolások több mint fele úgy véli, hogy a Cseh Köztársaságban az 1989...
A befolyásos "Clovek v tísni" (Ember szorult helyzetben) humanitárius és emberi jogi szervezet országos reprezentatív minta alapján készített felmérésének eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában.
Karel Strachotának, a szervezet oktatási programja vezetőjének a Lidové Noviny című konzervatív napilapban közölt elemzése szerint a középiskolásokat elsősorban a szüleik véleménye befolyásolja. Utóbbiak a szocialista rendszerben ma már csak a mindennapok szociális biztonságát, a látszólagos nyugodt életet látják, miközben megfeledkeznek a korabeli súlyos problémákról, jogsértésekről és törvénytelenségekről.
A felmérés eredménye ugyanakkor a cseh oktatási rendszer tükre is. Az iskolákban a történelem tanítása többnyire a II. világháborúnál befejeződik, s a következő időszakból csak néhány adat, frázis közlése marad - mutat rá Strachota.
Úgy véli, hogy az információhiányt a középiskolások is önkritikusan érzékelik, mert csak 28 százalékuk állította, hogy elegendő információval rendelkezik az 1948-1989-es időszakról. Mindössze 18 százalékuk mondta, hogy nem is akar többet tudni a szocialista évtizedekről. "Ne bíráljuk őket, ne mondjuk azt, hogy buták vagy műveletlenek - a hiba a felnőttek világában van" - szögezi le Strachota.
Annak érdekében, hogy a fiatalok jobban megismerjék a totalitárius rendszer igazi arcát, a Clovek v tísni az idén már nyolcadik alkalommal rendezi meg a "Történetek a jogtalanság korából" elnevezésű felvilágosító akcióját. Az idén országszerte 750 középiskola kapcsolódott be a programba, amelynek keretében történészek, közéleti személyiségek, volt politikai foglyok és egykori ellenzékiek találkoznak a fiatalokkal, hogy elbeszélgessenek velük az 1989-et megelőző évtizedekről.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
