A cseh középiskolások szerint semmi nem változott 1989 óta

Egy felmérés szerint a csehországi középiskolások több mint fele úgy véli, hogy a Cseh Köztársaságban az 1989...

  • MTI
Telik az idő, a diákok egyre kevesebbet tudnak az 1989 előtti időszakról
Hernádi Levente
Egy felmérés szerint a csehországi középiskolások több mint fele úgy véli, hogy a Cseh Köztársaságban az 1989 novemberi rendszerváltás előtti szocializmusban is olyan, vagy még jobb volt az élet, mint a mai demokráciában.

A befolyásos "Clovek v tísni" (Ember szorult helyzetben) humanitárius és emberi jogi szervezet országos reprezentatív minta alapján készített felmérésének eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában.

Karel Strachotának, a szervezet oktatási programja vezetőjének a Lidové Noviny című konzervatív napilapban közölt elemzése szerint a középiskolásokat elsősorban a szüleik véleménye befolyásolja. Utóbbiak a szocialista rendszerben ma már csak a mindennapok szociális biztonságát, a látszólagos nyugodt életet látják, miközben megfeledkeznek a korabeli súlyos problémákról, jogsértésekről és törvénytelenségekről.

A felmérés eredménye ugyanakkor a cseh oktatási rendszer tükre is. Az iskolákban a történelem tanítása többnyire a II. világháborúnál befejeződik, s a következő időszakból csak néhány adat, frázis közlése marad - mutat rá Strachota.

Úgy véli, hogy az információhiányt a középiskolások is önkritikusan érzékelik, mert csak 28 százalékuk állította, hogy elegendő információval rendelkezik az 1948-1989-es időszakról. Mindössze 18 százalékuk mondta, hogy nem is akar többet tudni a szocialista évtizedekről. "Ne bíráljuk őket, ne mondjuk azt, hogy buták vagy műveletlenek - a hiba a felnőttek világában van" - szögezi le Strachota.

Annak érdekében, hogy a fiatalok jobban megismerjék a totalitárius rendszer igazi arcát, a Clovek v tísni az idén már nyolcadik alkalommal rendezi meg a "Történetek a jogtalanság korából" elnevezésű felvilágosító akcióját. Az idén országszerte 750 középiskola kapcsolódott be a programba, amelynek keretében történészek, közéleti személyiségek, volt politikai foglyok és egykori ellenzékiek találkoznak a fiatalokkal, hogy elbeszélgessenek velük az 1989-et megelőző évtizedekről.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.