Milyen volt a töriérettségi az előző években?

Alig másfél hét van hátra a töriérettségiig: a közép- és emelt szintű feladatsor felépítése idén sem változott, a végzős középiskolásoknak az egyszerű, rövid választ igénylő kérdések mellett több esszéfeladatot is meg kell oldaniuk.

  • Eduline

Hány pontot érnél el a töriérettségin, ha ma kellene megírnod? Töltsd ki a Corvinus előkészítőjének próbaérettségijét:

2011-es középszintű próbaérettségi feladatsor

2011-es középszintű próbaérettségi megoldás 1. rész

2011-es középszintű próbaérettségi megoldás 2. rész

2011-es emelt szintű próbaérettségi feladatsor

2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 1. rész

2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 2. rész
„A középszintű történelmi írásbeli jelentős részben kompetenciafejlesztő feladatokat tartalmaz. A diákokhoz közelebb állnak az ilyen feladatok, mert érdekesebbek, és ezek megoldásakor jobban tudják kamatoztatni a képességeiket” – mondja Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki szerint a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta – a matematikával ellentétben – történelemből rendre jobb eredményt érnek el a végzős középiskolások, a javuló átlagban a kompetenciamérésre helyezett hangsúlynak is jelentős szerepe van.

Esszék és forráselemzés: ilyen feladatok vannak a töriérettségin

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekből, valamint szöveges, kifejtendő feladatokból. Az időt a diákok tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is ők határozzák meg.

Az emelt szintű írásbeli 240 perces, szintén két feladatsorból áll. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a második feladatlapot. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Al Gore-beszéd és egy kis matematika

A 2010-es őszi történelemérettségi az eduline által megkérdezett tanárok szerint „teljesen korrekt és megoldható” volt – igaz, a középszintű feladatsor első részében akadt nehezebben megválaszolható kérdés is. Az egyik ilyen feladatban a globalizáció környezetre gyakorolt hatásáról kellett értekezni, és az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore, valamint egy dán környezetvédő beszédét kellett értelmezni. Értékes pontokat értek a XIX. és XX. század fordulójának életmódjával, a szovjet blokk működésével és a mai magyar választási rendszerrel foglalkozó feladatok is.

A Corvinus előkészítőjének januári próbaérettségije - próbáld ki, hány pontot szereznél

Az egyetemes és magyar történelmi esszékérdések között a lovagi kultúra, a magyarországi önkormányzati rendszer, Mohács és Trianon, a magyar ipar és a dualizmus is szerepelt, míg az emelt szintű feladatsorban a jelenkorral, az európai integrációval, Magyarország demográfiai sajátosságaival kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni.

A 2010-es májusi középszintű érettségi első részében – többek között - vallástörténettel, Magyarország népesedési viszonyaival, az ipari forradalommal és az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos feladatok szerepeltek, a második részben a vizsgázóknak a nők helyzetéről, a görög hitvilágról, Hunyadi János harcairól, a dualizmus gazdaságáról és a rendszerváltásról kellett írniuk. Emelt szinten Magyarország 1960-as és 1970-es éveiről, Teleki Pál pályafutásáról és Budapest világvárossá fejlődéséről kellett értekezni. A 2010-es májusi középszintű töriérettségi feladatsorát innen, megoldókulcsát innen töltheted le. Az emelt szintű feladatsort itt, a megoldásokat pedig itt találod.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.