Milyen volt a töriérettségi az előző években?

Alig másfél hét van hátra a töriérettségiig: a közép- és emelt szintű feladatsor felépítése idén sem változott, a végzős középiskolásoknak az egyszerű, rövid választ igénylő kérdések mellett több esszéfeladatot is meg kell oldaniuk.

  • Eduline

„A középszintű történelmi írásbeli jelentős részben kompetenciafejlesztő feladatokat tartalmaz. A diákokhoz közelebb állnak az ilyen feladatok, mert érdekesebbek, és ezek megoldásakor jobban tudják kamatoztatni a képességeiket” – mondja Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki szerint a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta – a matematikával ellentétben – történelemből rendre jobb eredményt érnek el a végzős középiskolások, a javuló átlagban a kompetenciamérésre helyezett hangsúlynak is jelentős szerepe van.

Esszék és forráselemzés: ilyen feladatok vannak a töriérettségin

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekből, valamint szöveges, kifejtendő feladatokból. Az időt a diákok tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is ők határozzák meg.

Az emelt szintű írásbeli 240 perces, szintén két feladatsorból áll. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a második feladatlapot. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Al Gore-beszéd és egy kis matematika

A 2010-es őszi történelemérettségi az eduline által megkérdezett tanárok szerint „teljesen korrekt és megoldható” volt – igaz, a középszintű feladatsor első részében akadt nehezebben megválaszolható kérdés is. Az egyik ilyen feladatban a globalizáció környezetre gyakorolt hatásáról kellett értekezni, és az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore, valamint egy dán környezetvédő beszédét kellett értelmezni. Értékes pontokat értek a XIX. és XX. század fordulójának életmódjával, a szovjet blokk működésével és a mai magyar választási rendszerrel foglalkozó feladatok is.

A Corvinus előkészítőjének januári próbaérettségije - próbáld ki, hány pontot szereznél

Az egyetemes és magyar történelmi esszékérdések között a lovagi kultúra, a magyarországi önkormányzati rendszer, Mohács és Trianon, a magyar ipar és a dualizmus is szerepelt, míg az emelt szintű feladatsorban a jelenkorral, az európai integrációval, Magyarország demográfiai sajátosságaival kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni.

A 2010-es májusi középszintű érettségi első részében – többek között - vallástörténettel, Magyarország népesedési viszonyaival, az ipari forradalommal és az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos feladatok szerepeltek, a második részben a vizsgázóknak a nők helyzetéről, a görög hitvilágról, Hunyadi János harcairól, a dualizmus gazdaságáról és a rendszerváltásról kellett írniuk. Emelt szinten Magyarország 1960-as és 1970-es éveiről, Teleki Pál pályafutásáról és Budapest világvárossá fejlődéséről kellett értekezni.

A 2010-es májusi középszintű töriérettségi feladatsorát innen, megoldókulcsát innen töltheted le. Az emelt szintű feladatsort itt, a megoldásokat pedig itt találod.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.