Fikarcnyit sem érdekli a történelem a brit diákokat

Egyre kevesebb brit diák választja a történelem tantárgyat gimnáziumi tanulmányai során, a Nagy-Britanniában bevezetett oktatási reform ugyanis a korábbinál nagyobb szabadságot ad a tanulóknak abban, hogy milyen tantárgyakat tanulnak. A változtatás nagy vesztese – úgy tűnik – a történelem volt.

  • Eduline

A brit diákok kétharmada csak tizennégy éves koráig tanul történelmet, a nemrég bevezetett oktatási reform hatására drasztikusan lecsökkent a történelemórák száma – állítja az akadémikusokból és pedagógusokból álló konzervatív tanácsadó testület, amely javaslatait eljuttatta Michale Gove oktatási miniszterhez is, adta hírül a MúltKor.

A történelem lett az oktatási reform nagy vesztese

A testület szerint azzal, hogy az oktatási kormányzat a tárgyi tudás helyett az alapkészségeket állították a tanórai munka középpontjába, megpecsételte a következő nemzedék történelemtudását. A nyílt levelet aláíró pedagógusok szerint a szövegértés fejlesztése nem pótolhatja a

történelmi adatok

, évszámok és események megismerését, hiszen egy forrásszöveg elemzése semmit nem ér a legfontosabb tények ismerete nélkül.

Javaslataik között szerepel a jelenlegi tanmenet átdolgozása: a tizenegy éves diákok a rómaiakról, angolszászokról, vikingekről, a kora középkori Angliáról és a keresztes hadjáratokról tanulnának, tizenkét évesen a középkori élet, Skócia és Wales meghódítása, a százéves háború, a rózsák háborúja, a reneszánsz, a reformáció és I. Erzsébet uralkodása lenne a fő téma.

eduline

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.