Fikarcnyit sem érdekli a történelem a brit diákokat

Egyre kevesebb brit diák választja a történelem tantárgyat gimnáziumi tanulmányai során, a Nagy-Britanniában bevezetett oktatási reform ugyanis a korábbinál nagyobb szabadságot ad a tanulóknak abban, hogy milyen tantárgyakat tanulnak. A változtatás nagy vesztese – úgy tűnik – a történelem volt.

  • Eduline
A brit diákok kétharmada csak tizennégy éves koráig tanul történelmet, a nemrég bevezetett oktatási reform hatására drasztikusan lecsökkent a történelemórák száma – állítja az akadémikusokból és pedagógusokból álló konzervatív tanácsadó testület, amely javaslatait eljuttatta Michale Gove oktatási miniszterhez is, adta hírül a MúltKor.
A történelem lett az oktatási reform nagy vesztese

A testület szerint azzal, hogy az oktatási kormányzat a tárgyi tudás helyett az alapkészségeket állították a tanórai munka középpontjába, megpecsételte a következő nemzedék történelemtudását. A nyílt levelet aláíró pedagógusok szerint a szövegértés fejlesztése nem pótolhatja a történelmi adatok, évszámok és események megismerését, hiszen egy forrásszöveg elemzése semmit nem ér a legfontosabb tények ismerete nélkül.

Javaslataik között szerepel a jelenlegi tanmenet átdolgozása: a tizenegy éves diákok a rómaiakról, angolszászokról, vikingekről, a kora középkori Angliáról és a keresztes hadjáratokról tanulnának, tizenkét évesen a középkori élet, Skócia és Wales meghódítása, a százéves háború, a rózsák háborúja, a reneszánsz, a reformáció és I. Erzsébet uralkodása lenne a fő téma.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.