Eltörölnék a kötelező történelemérettségit a szakközépiskolákban - tiltakozik a TTE

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint csakis tévedés lehet a közoktatási törvény koncepciójában szereplő azon passzus, amely a szakközépiskolákban kötelezőből választhatóvá tenné a történelemérettségit.

  • Eduline

A szervezet állásfoglalása szerint egyetértenek azzal, hogy az érettségi vizsga a felkészítő iskolatípustól függetlenül egységes vizsgának tekintendő. Elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a történelem - mint a nemzeti önismerethez, kultúrához alapvető ismereteket tartalmazó ismeretkör s a jelenben való eligazodáshoz elengedhetetlen tantárgy - továbbra is kötelező érettségi vizsgatárgy legyen. Milyen tárgyakból kell majd vizsgázni, hogyan számolják a felvételi pontokat? Az érettségi rendszerének átalakításáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Kötelezően választható tantárggyá tennék a történelmet

A szervezet szerint mindennek ellentmond, hogy a tervezetben az szerepel: a szakközépiskolákban a történelem (és a matematika) kötelezőből választható érettségi tárggyá válhat. Miklósi Lászlónak, a TTE elnökének közlése szerint a tervezet 37. oldalán az szerepel: "Szakközépiskolákban a szakképzettség megszerzéséhez - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - egy kötelező és egy kötelezően választandó tantárgy helyett szakmai tantárgyat kell választani." 

"Meggyőződésünk, hogy a történelemérettségi részleges eltörlése csak tévedés lehet" - olvasható az állásfoglalásban. Arra kérik a minisztériumot, ezt módosítsa, és a javított anyagot tekintse magáénak. A Történelemtanárok Egylete készen áll arra, hogy az érettségi tárgy jellegében, tartalmában egyeztessen a minisztériummal - zárul az állásfoglalás.

 MTI

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.