Eltörölnék a kötelező történelemérettségit a szakközépiskolákban - tiltakozik a TTE

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint csakis tévedés lehet a közoktatási törvény koncepciójában szereplő azon passzus, amely a szakközépiskolákban kötelezőből választhatóvá tenné a történelemérettségit.

  • Eduline

A szervezet állásfoglalása szerint egyetértenek azzal, hogy az érettségi vizsga a felkészítő iskolatípustól függetlenül egységes vizsgának tekintendő. Elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a történelem - mint a nemzeti önismerethez, kultúrához alapvető ismereteket tartalmazó ismeretkör s a jelenben való eligazodáshoz elengedhetetlen tantárgy - továbbra is kötelező érettségi vizsgatárgy legyen. Milyen tárgyakból kell majd vizsgázni, hogyan számolják a felvételi pontokat? Az érettségi rendszerének átalakításáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Kötelezően választható tantárggyá tennék a történelmet

A szervezet szerint mindennek ellentmond, hogy a tervezetben az szerepel: a szakközépiskolákban a történelem (és a matematika) kötelezőből választható érettségi tárggyá válhat. Miklósi Lászlónak, a TTE elnökének közlése szerint a tervezet 37. oldalán az szerepel: "Szakközépiskolákban a szakképzettség megszerzéséhez - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - egy kötelező és egy kötelezően választandó tantárgy helyett szakmai tantárgyat kell választani." 

 

"Meggyőződésünk, hogy a történelemérettségi részleges eltörlése csak tévedés lehet" - olvasható az állásfoglalásban. Arra kérik a minisztériumot, ezt módosítsa, és a javított anyagot tekintse magáénak. A Történelemtanárok Egylete készen áll arra, hogy az érettségi tárgy jellegében, tartalmában egyeztessen a minisztériummal - zárul az állásfoglalás.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.