A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint csakis tévedés lehet a közoktatási törvény koncepciójában szereplő azon passzus, amely a szakközépiskolákban kötelezőből választhatóvá tenné a történelemérettségit.
A szervezet állásfoglalása szerint egyetértenek azzal, hogy az érettségi vizsga a felkészítő iskolatípustól függetlenül egységes vizsgának tekintendő. Elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a történelem - mint a nemzeti önismerethez, kultúrához alapvető ismereteket tartalmazó ismeretkör s a jelenben való eligazodáshoz elengedhetetlen tantárgy - továbbra is kötelező érettségi vizsgatárgy legyen. Milyen tárgyakból kell majd vizsgázni, hogyan számolják a felvételi pontokat? Az érettségi rendszerének átalakításáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
A szervezet szerint mindennek ellentmond, hogy a tervezetben az szerepel: a szakközépiskolákban a történelem (és a matematika) kötelezőből választható érettségi tárggyá válhat. Miklósi Lászlónak, a TTE elnökének közlése szerint a tervezet 37. oldalán az szerepel: "Szakközépiskolákban a szakképzettség megszerzéséhez - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - egy kötelező és egy kötelezően választandó tantárgy helyett szakmai tantárgyat kell választani."
"Meggyőződésünk, hogy a történelemérettségi részleges eltörlése csak tévedés lehet" - olvasható az állásfoglalásban. Arra kérik a minisztériumot, ezt módosítsa, és a javított anyagot tekintse magáénak. A Történelemtanárok Egylete készen áll arra, hogy az érettségi tárgy jellegében, tartalmában egyeztessen a minisztériummal - zárul az állásfoglalás.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
