Megválik egyik legnagyobb kincsétől a Yale Egyetem?

A leleteket a jövő év elejétől kezdik visszaszolgáltatni Perunak. A perui hatóságok megrekedtek a Yale Egyetemmel a műtárgyak tulajdonjogáért vívott hétéves csatározásban. A Hiram Bingham amerikai kutató által a Yale számára 1912-1916 között kölcsönbe adott, ám soha vissza nem szolgáltatott leletegyüttes kerámiatárgyakat, díszeket, valamint csontanyagot tartalmaz. Peru 46 ezer leletet követelt a Yale Egyetemtől, de az csak 5500 létét ismerte el, amelyekből csupán 330 múzeumi minőségű. Az egyetem azt állította, hogy a leletek törvényesen kerültek a birtokába.

Alan Garcia Perez november elején fordult segítségért Obama elnökhöz, hogy Peru visszakaphassa a műkincseket, múlt héten pedig Juan Ossio kulturális miniszter bejelentette, hogy a Yale Egyetem és a perui kormány tárgyalásokat kezdett a leletek visszaszolgáltatásáról. Peru 2007-ben perelte be a Connecticuti Bíróságon a Yale Egyetemet, a perui kormány pedig utcai demonstrációkat ösztönzött, hogy nyomatékot adjon a bírósági keresetnek.

Machu Picchut Pachacutec inka uralkodó építtette 1450 körül, s a várost sikerült titokba tartani a spanyol hódítók előtt, akik száz évvel később szállták meg az országot. A romvárost, amely jelenleg Peru legjelentősebb idegenforgalmi nevezetessége, s évente sok ezer turistát vonz, 1911-ben Hiram Bingham fedezte fel. Az Urubamba-folyó völgyében fekvő város kiterjedt földművelő teraszokból és a központi tér köré rendezett épületekből áll. A legjelentősebb  épületek a csillagvizsgálóként szolgáló Torreón, az alatta elhelyezkedő, finoman faragott kövekkel kialakított természetes sziklaüreg, a hozzájuk kapcsolódó fürdők, a Három ablak templomának nevezett épület, az Intiwatana, az árnyékvetésre alkalmassá faragott szikla, amely valószínűleg napóraként szolgálhatott.

MTI