VV: miért nem tetszik Hoffmann Rózsának az idegen nyelvű tanítás?

A kormány forradalmi hevületében az idegen nyelvű oktatást korlátozná: aki idegen nyelven tudja tanítani az adott...

  • Eduline
Történelemtanítás csak magyar nyelven
túry

A kormány forradalmi hevületében az idegen nyelvű oktatást korlátozná: aki idegen nyelven tudja tanítani az adott tantárgyat, annak Hoffmann Rózsa szerint magyarul is menni fog, a történelem tantárgy pedig a hazafias nevelésről szól – írja a Véleményvezér blog.

„Mi tényleg nem értjük, mitől lenne alacsonyabb színvonalú történelemtudása egy diáknak, aki idegen nyelven tanulja a történelmet, vagy miért lenne ő attól majd kevésbé „hazafias". És egyébként is: belegondolt vajon Hoffmann Rózsa, hogy a Külügyminisztérium hogyan fogja tudni védeni holnaptól a magyar nyelvű oktatás ügyét a határainkon túl, amikor ő Magyarországon ilyen magyarázattal akarja szűkíteni a nem magyar nyelvű oktatást?”

„A fenti kérdésekre nincsen és nem is lehet válasz, ugyanis ezeket láthatóan soha senki nem gondolta át. Ami a legfájóbb, hogy természetesen nem készültek kutatások és hatástanulmányok sem, melyek megmutatnák, hogy mi indokolja az állami beavatkozást, és hogy a tervezett változtatásoktól milyen pozitív eredményeket várhatnánk” – a teljes posztot a Véleményvezér blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.