Szóbeli érettségi tételek történelemből

Május 2-án kezdődik a 2011-es tavaszi érettségi időszak, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 2. és 8. között tartják. Itt olvashatjátok az idei emelt szintű szóbeli tételek címét történelemből.

  • Eduline
Kíváncsi vagy, hány pontot érnél el a töriérettségin? Töltsd ki a Budapesti Corvinus Egyetem Studium Generale próbaérettségijét itt.
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. A magyar gazdaság a XIV – XVI. században

2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában

3. Kapitalizálódás, anyagi kultúra és mindennapi élet az újkori Angliában (XVI – XVIII. század)

4. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió)

5. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosikorszak

gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

II. Népesség, település, életmód

6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században

7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában

8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században

9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban

10. Demográfiai változások a XX. században

III. Egyén, közösség, társadalom

11. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma)

12. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig

13. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves

Kálmán, IV. Béla)

14. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI – XVIII. században

15. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)

IV. Modern demokráciák működése

16. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773 – 1870)

17. Az EU főbb intézményei, döntési mechanizmusai

18. A mai magyar demokrácia működése

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

19. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)

20. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I – X. század)

21. A reformáció és a katolikus megújulás

22. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői

23. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért

24. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

25. Törökellenes küzdelmek a XIV – XV. században

26. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról

27. A napóleoni háborúk és a nemzetközi együttműködés új rendszere (1796 – 1820)

28. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc

29. A második világháború és Magyarország

30. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere

Forrás: Oktatási Hivatal
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.