Május 2-án kezdődik a 2011-es tavaszi érettségi időszak, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 2. és 8. között tartják. Itt olvashatjátok az idei emelt szintű szóbeli tételek címét történelemből.
| Kíváncsi vagy, hány pontot érnél el a töriérettségin? Töltsd ki a Budapesti Corvinus Egyetem Studium Generale próbaérettségijét itt. |
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
1. A magyar gazdaság a XIV – XVI. században
2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában
3. Kapitalizálódás, anyagi kultúra és mindennapi élet az újkori Angliában (XVI – XVIII. század)
4. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió)
5. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosikorszak
gazdasága, gazdasági rendszerváltás)
II. Népesség, település, életmód
6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században
7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában
8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században
9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
10. Demográfiai változások a XX. században
III. Egyén, közösség, társadalom
11. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma)
12. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig
13. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves
Kálmán, IV. Béla)
14. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI – XVIII. században
15. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)
IV. Modern demokráciák működése
16. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773 – 1870)
17. Az EU főbb intézményei, döntési mechanizmusai
18. A mai magyar demokrácia működése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
19. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)
20. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I – X. század)
21. A reformáció és a katolikus megújulás
22. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői
23. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért
24. A náci és a bolsevik ideológia
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
25. Törökellenes küzdelmek a XIV – XV. században
26. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról
27. A napóleoni háborúk és a nemzetközi együttműködés új rendszere (1796 – 1820)
28. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc
29. A második világháború és Magyarország
30. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere
Forrás:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
