Szóbeli érettségi tételek történelemből

Május 2-án kezdődik a 2011-es tavaszi érettségi időszak, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 2. és 8. között tartják. Itt olvashatjátok az idei emelt szintű szóbeli tételek címét történelemből.

  • Eduline
Kíváncsi vagy, hány pontot érnél el a töriérettségin? Töltsd ki a Budapesti Corvinus Egyetem Studium Generale próbaérettségijét itt.
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. A magyar gazdaság a XIV – XVI. században

2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában

3. Kapitalizálódás, anyagi kultúra és mindennapi élet az újkori Angliában (XVI – XVIII. század)

4. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió)

5. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosikorszak

gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

II. Népesség, település, életmód

6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században

7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában

8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században

9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban

10. Demográfiai változások a XX. században

III. Egyén, közösség, társadalom

11. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma)

12. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig

13. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves

Kálmán, IV. Béla)

14. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI – XVIII. században

15. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)

IV. Modern demokráciák működése

16. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773 – 1870)

17. Az EU főbb intézményei, döntési mechanizmusai

18. A mai magyar demokrácia működése

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

19. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)

20. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I – X. század)

21. A reformáció és a katolikus megújulás

22. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői

23. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért

24. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

25. Törökellenes küzdelmek a XIV – XV. században

26. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról

27. A napóleoni háborúk és a nemzetközi együttműködés új rendszere (1796 – 1820)

28. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc

29. A második világháború és Magyarország

30. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere

Forrás: Oktatási Hivatal
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.