Tandíj nagy valószínűséggel lesz, mégpedig nem azért, mert olyannyira igazságos lenne, hanem azért, mert minden bevételre szükség van a gazdasági ámokfutás folytatásához. Az pedig jól minősíti a Fidesz-kormány első 15 hónapját, hogy épp azt készülnek bevezetni, ami ellen 1995-től 2011-ig szabadságharcot folytattak - írja a Hírszerző.
Utólagos tandíj bevezetését fontolgatja a kormány: a kiszivárgott tervek szerint nemcsak a "szerződésszegő", vagyis a külföldön munkát vállaló hallgatók, hanem a költségtérítéses szakokra jelentkezők is a diplomaszerzést követően, részletekben lennének kénytelenek visszafizetni képzésük költségeit az államnak. Ausztráliában húsz éve működik hasonló rendszer - igaz, ott a fizetésekhez szabják a törlesztőrészleteket.
Több ezer hallgató választaná a drága brit egyetemek helyett a külföldi intézmények olcsóbb képzéseit – írja a The Telegraph.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tandíjjavaslata igencsak hasonlít a Magyar Bálint minisztersége idején előkészített, de később a szocialisták által nem támogatott utólagos tandíjfizetéshez, írja a Népszabadság. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter pénteken az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: akiknek van diplomája, a fizetése egy részét adja egy alapnak, amelyből a következő generációt képzik. Hozzátette: koncepciók vannak erről, előterjesztés azonban még nincs.
Akár 10-12 millió forintot is fizethetnek a külföldi munkavállalást tervező egyetemisták a diplomáért, ha a kormány ősszel rábólint az elmúlt egy évben többször átdolgozott felsőoktatási koncepcióra. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint ez "alkalmatlan eszköz egy valós problémára".
Egyre több egyesült államokbeli egyetemista keres az interneten gazdag pártfogót, hogy a szexuális szolgáltatásokért kapott pénzből ki tudja fizetni az egyetemi tandíjat – számolt be a Huffington Post.
Sokszoros a külföldiek túljelentkezése a hazai orvosi karokra, ám a szűk oktatási kapacitások miatt 2100-nál több fiatalt nem tudnak felvenni - írja a hétfői Világgazdaság.
Egyre több egyetemista keresi meg a tandíjra valót a szexiparban: az elmúlt években ötven százalékkal nőtt azoknak a hallgatóknak a száma az Egyesült Királyságban, akik erotikus masszázsból, vetkőzésből, valamint prostitúcióból élnek.
A cseh kormány azt tervezi, hogy két év múlva tandíjat vezet be az állami egyetemeken és főiskolákon - jelentette hétfőn a Právo című prágai napilap, Josef Dobes oktatási miniszterre hivatkozva.
Egyes szakok bezárását helyezte kilátásba az egyik legnagyobb osztrák felsőoktatási intézmény, a Bécsi Egyetem rektora egy interjúban.
Nagy-Britanniában eddig sem számított olcsó mulatságnak egyetemre menni, de a tandíjak jövő évtől tervezett emelése katasztrofális hatással lehet a felsőoktatási jelentkezésekre. A felvételizők számának visszaesésétől tartó rosszabb egyetemek tömegével hirdetnek "akciós helyeket" a legjobb eredményekkel jelentkező diákok számára, így próbálva a tehetséges, ám nem túl tehetős családokból jövő diákokat „rangon aluli” intézményekbe csábítani.
Eddig sem volt olcsó, egy év múlva pedig még többe kerül majd a diploma Nagy-Britanniában: egyes felsőoktatási intézményekben a tandíj az évi 9000 fontot is elérheti. A legtöbb hallgató diákhitelből fedezi majd a tanulás költségeit, így sokan 50 ezer font adóssággal kezdenek neki az álláskeresésnek.
Furcsa tanfolyamot indított nőknek a pekingi Moral Education Centre for Women: a 3080 dolláros, vagyis körülbelül félmillió forintos tandíjért cserébe bárki megtanulhatja, hogyan lehet gazdag férjet találni.
Nincs veszve semmi, ha idén nem sikerül a felvételi - jövő nyárig beiratkozhatsz egy OKJ-s képzésre, tanulhatsz nyelvet, jelentkezhetsz önkéntesnek vagy szerezhetsz szakmai tapasztalatot. Feltérképeztük a lehetőségeket.
Csökkenteni kell az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát – mondta a köztévé reggeli műsorában Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
A kormány fokozatosan emeli majd az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben - mondta az oktatási államtitkár az MTI-nek adott interjúban. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy ősszel nyilvánosságra hozzák az állami felsőoktatási intézmények listáját, mivel akkor kerülhet a parlament elé az új törvény tervezete. Felvetődött az is, hogy szerződést kössenek az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókkal arról, végzésük után meghatározott ideig itthon kamatoztassák a tudásukat.
Csaknem másfél évre leültették a Pink Floyd gitárosának és frontemberének, David Gilmournak a fiát, Charlie-t, aki tavaly részese volt a brit trónörökös autókonvoja elleni támadásnak.
Egy svájci kisvárosban működik a világ legdrágább bentlakásos iskolája. Az Institut Le Rosey éves tandíja százezer dollár, vagyis húszmillió forint, a diákok szüleinek ráadásul külön kell fizetniük az egyenruháért és a könyvekért.
Európán kívüli diákokkal, pontosabban az ő tandíjaikkal akarják a brit egyetemek pótolni állami támogatásuk megcsappanását.
A világ legdrágább felsőoktatási intézményeinek többsége meglepő módon nem Svájcban vagy Nagy-Britanniában, hanem az Egyesült Államokban van. A borsos tandíj nem feltétlenül jár együtt kimagasló képzéssel, rugalmas szabályokkal viszont annál inkább.
