szerző:
Eduline

Akár 10-12 millió forintot is fizethetnek a külföldi munkavállalást tervező egyetemisták a diplomáért, ha a kormány ősszel rábólint az elmúlt egy évben többször átdolgozott felsőoktatási koncepcióra. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint ez "alkalmatlan eszköz egy valós problémára".

Több mint ötvenháromezer hallgatót vettek fel az egyetemek és főiskolák államilag finanszírozott alap- és mesterszakokra, valamint felsőfokú szakképzésre júliusban. Idén még az érettségi és tanulmányi eredményeken, valamint a többletpontokat érő nyelvtudáson és versenyeredményeken múlt, hogy a jelentkezőnek a következő két-három évben kell-e fizetniük a képzésükért, néhány év múlva azonban – ha a kormány jelenlegi formájában fogadja el a felsőoktatási tervezetet – az állammal kötött szerződés nélkül senki nem tanulhat ingyen.

Aki külföldön akar dolgozni, fizetni fog a diplomáért

„Terveink szerint az állam a finanszírozott helyekre pályázókkal különböző tartalmú szerződéseket fog kötni. A cél az, hogy a fiatal diplomás valamit visszajuttasson a közösségnek. Nem feltétlenül forintot, hanem azt, hogy bizonyos ideig annak a közösségnek a javára fejtse ki a tevékenységét” – mondta Hoffmann Rózsa hétfői sajtótájékoztatóján.

Tanévnyitó a Szent István Egyetemen. Ők még ingyen tanulhatnak
©

Vagyis aki vállalja, hogy a diploma megszerzését követően Magyarországon helyezkedik el, annak továbbra sem kell majd fizetnie a tanulásért, azok számára azonban, akik külföldi munkavállalást terveznek, több millió forintba kerülhet a felsőfokú oklevél. Az államtitkárság további részleteket egyelőre nem akart közölni a tervvel kapcsolatban, a „különböző tartalmú szerződések” kötése azonban – nagy valószínűséggel – azt jelenti, hogy a belföldön töltött aktív évek számától is függ majd, ki kap száz százalékos, és ki kap kisebb „engedményt” a költségtérítésből.

Egyetért, nem ért egyet

Az oktatási államtitkár szerint a tervvel a hallgatók és a felsőoktatási intézmények vezetői is egyetértenek, „ahogy a szociális konzultáció kérdéseire adott válaszok is erre utalnak”. Az eduline megkereste a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), és bár Nagy Dávid elnök azt válaszolta, amíg nem ismerik a részleteket, addig nem reagálnak az államtitkárság nyilatkozatára, azt kiemelte, hogy ők mindig is a tandíjmentes felsőoktatás mellett álltak ki, és „ez most is így van”. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete mindössze annyit reagált kérdésünkre, hogy "bizonyos körülmények között elképzelhető a visszafizetési kötelezettség", de állásfoglalásukat azután fogják közzétenni, hogy a kormánytól hivatalos tájékoztatást kapnak.

Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint a szerződéskötés alkalmatlan eszköz egy valós problémára. "Ez egy ösztönzőnek álcázott kényszerítő módszer. Ilyen alapon Nagy-Britannia és Németország is arra kényszeríthetné a brit és német cégek magyarországi üzemeiben dolgozó vezetőit, hogy fizessék vissza a képzésük költségeit. Kérdés egyébként, hogy az Európai Unióban - ahol szabadon áramlik a munkaerő - lehet-e ilyen döntést hozni" - mondta a szakember, aki elképzelhetőnek tartja, hogy azok a hallgatók, akik külföldi munkavállalást terveznek, ilyen feltételek mellett inkább valamelyik külföldi egyetemet választják.

Polónyi István oktatáskutató ezzel ellentétben a tandíjas rendszerek pártján áll, szerinte a felsőoktatás támogatásának tudatosabbnak kell lennie, „a tandíjnak pedig megvan az az előnye, hogy irányíthatóvá teszi a rendszert”. „Egy országnak sem éri meg kitaníttatni a diákokat, ha azután külföldön dolgoznak. A szerződéses megoldás lehetővé tenné, hogy azok, akik aláírnak egy megállapodást az állammal arról, hogy a diploma megszerzését követően itthon vállalnak munkát, továbbra is térítésmentesen tanulhassanak” – nyilatkozta korábban az eduline-nak.

Már a rezidenseknél sem működött

Hoffmann Rózsa bejelentésének időzítése egyébként is meglepő, a rezidenseknek és szakgyógyszerészjelölteknek kiírt ösztöndíjpályázat kudarca ugyanis alig egy hete vált egyértelművé. Az egészségügyi államtitkárság júliusban jelentette be, hogy öt évig havi nettó százezer forintos támogatást kapnak az államtól azok a jelöltek, akik vállalják, hogy legalább tíz évig a magyar állami egészségügyben dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.

Rezidensek munka közben. Nem érdekli őket az állami ösztöndíj
©

Ha mégis magán- vagy külföldi kórházban, rendelőintézetben, kutatóközpontban helyezkednek el, az ösztöndíj összegét időarányosan, kamatokkal együtt vissza kell fizetniük. Augusztus 29-ig 620 helyre mindössze 124 szakorvos- és 17 szakgyógyszerészjelölt jelentkezett, Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke pedig úgy nyilatkozott, az ehhez hasonló kormányzati lépéseknek nem lesz hatása a külföldi munkát vállaló friss diplomásokra.

Mennyit fizethetnek azok, akik külföldön vállalnak munkát?
A legrosszabbul az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakra felvételiző diákok járnak majd – a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzéséért szemeszterenként 975 ezer forintot kell fizetni. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a leendő gyógyszerészek 730 ezer forintért tanulhatnak, vagyis a diploma - tankönyvek és tanszerek nélkül - legalább 10-12 millió forintba kerül. A művészeti és gazdasági szakok is drágák: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányán 800 ezer forint egy szemeszter, a Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, az IBS Nemzeközi Üzleti Főiskola gazdálkodási és menedzsment képzésért pedig 687 500 forintot kell átutalni – félévenként.

Szabó Fruzsina
eduline