„Sokan képtelenek 18 évesen eldönteni, mi az, amivel hosszú távon szívesen foglalkoznának. Ha érettségi után tapasztalatot gyűjtenek, könnyebben rátalálnak arra, ami igazán érdekli őket” – mondja Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó, aki szerint gyakran előfordul, hogy a kiválasztott alapszakról néhány ponttal lecsúszó végzősök egy évvel később már egy egészen más képzésre jelentkeznek.

A szakember azt mondja, a legjobb megoldás, ha a diákok munkát vállalnak az üres hónapokra. „Nem árt, ha kipróbálják magukat egy munkahelyen, kapcsolatokat szereznek, és megtanulnak alkalmazkodni. Az egyéves gyakorlat hasznos lesz a későbbiekben, az állásinterjún legalább annyit számít a munkatapasztalat, mint egy diploma” – teszi hozzá. Mennyit lehet keresni diploma nélkül? A legjobban fizetett szakmákról itt olvashatsz.

Ha a szülői büdzsé megengedi, hogy a fizetés ne legyen szempont, érdemes önkéntesnek jelentkezni: a Magyar Önkéntesküldő Alapítvánnyal például 18 és 30 év közöttiek utazhatnak külföldre, többségük egyetemi hallgató vagy érettségi után álló diák. A projektek három héttől tizenkét hónap tartanak, az önkéntesek gyermek- és időotthonokban dolgoznak, sport- vagy környezetvédelmi programokat szerveznek – Németországtól a Fülöp-szigetekig.

OKJ-s képzések: az első ingyen van

Joó Zsuzsanna szerint az elmúlt évek diplomaszerzési őrülete miatt jó néhány területen túlkínálat alakult ki, így a diplomások sokszor olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez elég lenne egy OKJ-s végzettség is. „A legnépszerűbb képzéseink a pénzügyi és társadalombiztosítási területhez kapcsolódnak, az ingatlanpiac várható élénkülése pedig apropót ad az ingatlankezelői, ingatlanközvetítői és értékbecslői képzések választására” – mondja Kiss János Tamás, a Perfekt Zrt. vezérigazgatója.

A képzések ára néhány tízezer és több százezer forint között mozog, a vizsgákért 20-90 ezer forintot kell fizetni, a 23 évnél fiatalabbak azonban ingyen szerezhetik meg az első OKJ-s végzettséget nappali tagozaton – a Perfekt tapasztalatai szerint a tanfolyam elvégzése után sokan elhelyezkednek, és nem feltétlenül tanulnak tovább. Aki mégis úgy dönt, hogy jelentkezik valamelyik egyetemre vagy főiskolára, eggyel több szakmával a zsebében indulhat neki a diploma megszerzése után az álláskeresésnek. Hogyan változik az OKJ-s képzések rendszere? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nyelvtudás itthon és külföldön: így is, úgy is sok pénzbe kerül

Nemcsak a jövő évi többletpontokért érdemes nyelvvizsgát szerezni – jó befektetés egy egzotikus nyelvet elsajátítani, a multinacionális cégeknél ugyanis jókora előnnyel indul az, aki például kínaiul vagy japánul beszél. A magántanárok nyelvtől és szinttől függően óránként 1500 és 6000 forint közötti összeget kérnek el, a nyelviskolák azonban már 400-500 forintos óradíjjal is kínálnak tanfolyamokat.

Ennél jóval nagyobb kiadást jelent, ha külföldön szeretnél nyelvet tanulni: egy nyelviskolai tanév Londonban és New Yorkban 2,5-3 millió forintba kerül, Máltán viszont már másfél millió forintért is lehet tanulni. Költségkímélőbb megoldás, ha bébiszitterkedés vagy más munka mellett végzel el külföldön egy-egy hosszabb nyelvtanfolyamot.

A legpihentetőbb megoldás azonban kétségtelenül az itthon még alig ismert gap year - Nagy-Britanniában évente több mint 200 ezer diák „vesz ki” egyéves szabadságot az érettségi után, hogy körbeutazza a világot. A kalandorok terveinek megvalósításában készséggel segítenek az utazási irodák, persze nem kevés pénzért: egy több kontinenst érintő utazás több millió forintba kerül, az olyan extrém programok pedig, mint a cápasimogatás vagy vadvízi evezés további százezres tételeket jelentenek.

Pótfelvételi: könnyű, de drága megoldás

Ha pedig mindenképpen idén szeptemberben szeretnéd elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát, jelentkezhetsz a pótfelvételire, a határidőket és az egyéb tudnivalókat a csütörtöki ponthatárhúzás után hirdetik ki. Jó hír, hogy a korábbi évek tapasztalatai szerint ilyenkor már tényleg mindenkit felvesznek:  tavaly több mint 450 szakra lehetett bekerülni, 11 ezer diáknak sikerült is.

A rossz hír az, hogy a pótfelvételin már csak egy szakra lehet felvételizni, ráadásul csak költségtérítéses képzések közül lehet válogatni. A legdrágábbak az orvosi és fogorvosi szakok: a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán például 1 millió 300 ezer forint félévente a tandíj, a jogi, gazdálkodási és idegenforgalmi szakokon tanulók 200-350 ezer forintot fizetnek szemeszterenként, míg a legolcsóbbak a bölcsészettudományi karok a maguk 100-120 ezres tandíjával. A legdrágább szakokról itt olvashatsz.

Szűcs Dóra
eduline