Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek.
Egy éve volt az első sztrájk - a Pedagógus Egység jövő héten tart majd akciót a Hősök terén.
Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.
Újabb európai országban - Portugáliában - kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A cél itt is a munkakörülmények javítása és a béremelés.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
A középiskolai tanár Facebookon tette közzé, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kirúgott pedagógusoknak, a szülőknek és diákoknak is jogi segítséget nyújtana.
Horváth Péter szerint az érettségi követelmények enyhítése nem fog változtatni a pedagógusjelöltek számán, eddig sem ez volt a probléma. Változást csak a pedagógusbérek emelése hozhat.
A keresetüket befogadta a törvényszék, de a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be.
2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
Nem vett részt Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai közoktatási vitanapon, amelyet az ellenzéki pártok képviselői kezdeményeztek. És ahol nagy újdonság nem hangzott el az oktatás helyzetéről.
A tanév eleje óta komoly kérdés az országos tanárhiány. A szeptember óta tartó tüntetéssorozatoknak és tiltakozásoknak az egyik központi kérdése: ki fog tanítani. Megnéztük, hány szabad állás van most a közoktatásban.
A Miskolci Herman Ottó Gimnázium új videója az október 14-i tanártünetetés napján jelent meg.
Hány diák jut egy tanárra Magyarországon, Finnországban vagy éppen Németországban. A nap grafikonja.
Így lett bő 30 év alatt majdnem 100 ezer általános iskolai tanárból mindössze 74 ezer - friss statisztika a tanárok számáról.
Hiába magasabbak a bérek a fővárosban, mint Békés megyében, aki az oktatásban dolgozik, ugyanannyit keres - ez pedig komoly pedagógushiányt hoz magával Budapesten.
Idén szeptembertől visszamehetnek az iskolákba a nyugdíjas pedagógusok tanítani külön engedély nélkül is – döntött a kormány a nyári szünet alatt. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a „40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek” nyugdíjba vonulása borította meg az oktatási rendszert.
A szülő szervezet szerint nincsen gyors és könnyű megoldás, de összeszedték, mit lehet tenni, és hogyan állhatnak ki a szülők a gyerekek érdekében. Szerintük enélkül a helyzet tovább romlik.
Magyarországon és Lengyelországban is hatalmas problémát okoz a tanárhiány, a pedagógusok mindkét országban sztrájkra készülnek.
Délután négykor kezdődött a Diákok a tanárokért csoport tüntetése a Bazilika előtt. Középiskolások, tanárok és szülők követelték a kormánytól, hogy emelje a pedagógusok bérét, adjon megoldást a tanárhiányra, teremtsen élhetőbb körülményeket az oktatásban, legyen "tanítható és tanulható" mennyiségű és minőségű a tananyag.
