A pedagógusok közel fele nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből egy friss felmérés szerint, ráadásul a tanárhiány is egyre égetőbb probléma.
Nem egy munkát, hanem a hivatásukat hagyták ott azok a tanárok, akik egzisztenciális okokból döntöttek a pályaelhagyás mellett.
Korábban ez a kérdés nem merült volna fel az elsődleges szempontok között, amit figyelembe kell venniük a szülőknek az iskolaválasztáskor. A jelenlegi pedagógushiány mellett azonban nem elhanyagolható, hogy lesz-e, aki tanítsa a gyerekeket a kiválasztott iskolában.
A köztársasági elnök Tolcsván, a korábbi gimnáziumi tanárához köthetően beszélt a pedagógusokról.
Pedagógus végzettségű, bár nem oktat, de gyerekein keresztül belelát a magyar valóságba. Kállai Kornélia január óta minden szerda reggel kiáll a hozzá legközelebb eső zebrához és így próbálja meg felhívni a figyelmet a közoktatás helyzetére.
A fővárosi iskolák helyzetét részletesebben ismerjük, mert nagyobb figyelmet kaptak a sajtóban. Vidéken azonban nehezebb rávenni a pedagógusokat a nyilatkozásra, mert félnek a következményektől. Van iskola, ahol kifejezetten megtiltották a tantestületnek, hogy interjút adjanak.
Egyértelmű a kapcsolat a minőségi oktatás és a jövőbeli gazdasági jólét között – ez volt az egyik legfontosabb megállapítása Eric Hanushek közgazdásznak, a Stanford Egyetem Hoover Intézete főmunkatársának, aki hétfőn tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián.
Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.
Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek.
Egy éve volt az első sztrájk - a Pedagógus Egység jövő héten tart majd akciót a Hősök terén.
Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.
Újabb európai országban - Portugáliában - kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A cél itt is a munkakörülmények javítása és a béremelés.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
A középiskolai tanár Facebookon tette közzé, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kirúgott pedagógusoknak, a szülőknek és diákoknak is jogi segítséget nyújtana.
Horváth Péter szerint az érettségi követelmények enyhítése nem fog változtatni a pedagógusjelöltek számán, eddig sem ez volt a probléma. Változást csak a pedagógusbérek emelése hozhat.
A keresetüket befogadta a törvényszék, de a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be.
2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
Nem vett részt Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai közoktatási vitanapon, amelyet az ellenzéki pártok képviselői kezdeményeztek. És ahol nagy újdonság nem hangzott el az oktatás helyzetéről.
