Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.
A Forbes-nak adott interjúban azt mondta, a magyar iskola nem hatékony. „A pénzt, a tanárok idejét és a gyerekek figyelmét mindenféle hülyeségre szórjuk el, mert rosszul strukturáljuk a munkát. Az említett kérdésekben nincs konszenzus, mint ahogy abban sem, mi a minőség, mikor vagyunk boldogok. Azt mindenki látja, hogy valahogy nem elég minőségi az oktatás, de pontosabban nem beszélünk ezekről a kérdésekről” – magyarázta.
A tanárhiányról azt mondta, a mikroiskoláikban van elég tanár, „a Budapest School egyik előnye munkahelyként, hogy nálunk az életpályamodellhez a portfóliót nem kell megcsinálni, bizonyítványt nem kell körmölni, tanmenetet nem kell szeptemberben leadni, mint egy állami iskolában”.
„Ja, és ha valami nem tetszik, nem fogom kirúgni a tanárt, mondván, „nem tehettem mást”. Ezek már vonzóvá teszik az állásajánlatot, sajnos nem annyira magas most a léc a tanári munkaerőpiacon” – tette hozzá.
Halácsy Péter szerint a nagy kérdés az, hogy lehet-e kevesebb tanári jelenléttel ugyanazt a minőséget hozni, és mit lehetne kivenni a tanárok kezéből, hogy kreatív idejük szabaduljon fel. Kevesebb és kevésbé leterhelt tanár kell egyszerre. Duplán komplex kérdés. Ehhez struktúrát kell váltani – magyarázta, hozzátéve, szerinte az egyik megoldás, hogy több pedagógiai asszisztens kell.„Egy osztályfőnöknek nem az a legnagyobb értékteremtő feladata, hogy kézzel bizonyítványokat ír és aláír, vagy dolgozatokat szed be” – mondta.
„Nettó 500 ezer forint egy korrekt összeg” – válaszolt arra a kérdésre, mekkora fizetést kellene adni a tanároknak.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
