„Kilépünk az ajtón, és ott van az erdő. Nem kell vonatozni, autóba ülni ahhoz, hogy lássuk a természetet. Ott van előttünk” – mondja Kökényesi Ági, a Budapest School legújabb mikroiskolájának alapító tanára arról, milyen látvány fogadja náluk a gyerekeket és a felnőtteket. Az iskolát a Nógrád megyei Terény és Szanda között félúton, az erdő közepén találjuk. Az 1920-as években még bányászcsaládok gyerekei tanultak az épületben, amelyet azóta kibővítettek, a környéken túrázók Kiskérpusztai Turistaházként ismerhetik.

A Budapest School Zöld Iskolájáról március végén írtunk, akkor jelent meg első felhívásuk a Facebookon arról, hogy családok jelentkezését várják a mikroiskola-hálózat legújabb tagjába, amelyet egy Nógrád megyei kistelepülésen nyitnak meg. Hónapokig tartó szervezés után, másfél hete el is indult az első tanév kilenc alsóssal és tíz felsőssel, három főállású pedagógussal és több óraadó tanárral.

A mikroiskola a Budapest School-modellt viszi tovább, vagyis a mentorálást, a portfólió alapú értékelést, az egyéni tanulási utak kialakítását, de fontos alapelv az is, hogy a tanulás projektek mentén halad, a gyerekek pedig saját érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a különböző tevékenységek közül. Minden másról – milyen egy-egy tanítási nap, milyen projektekkel foglalkoznak – az adott mikroiskola, vagyis a tanárok, a gyerekek és a szülők közössége dönt. A BPS Zöld Iskolában a természet van a fókuszban, az erdő, az állatok és a növények köré építik az egyébként az állami alaptanterv elvárásainak is megfelelő oktatást.

De hogyan kerül a Budapest School Terénybe?

A Budapest School elindulásával 2015-ban szinte az összes hírportál foglalkozott, az ötletgazdák névsorára ugyanis sokan felkapták a fejüket – a BPS-t Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója, Vészi Gábor volt Facebook-menedzser és Halmos Ádám könyvkiadó hozta létre. Az első évben mindössze két tanulócsoport működött, ma már több mint négyszáz gyerek tanul náluk az óvodás kortól egészen a középiskola végéig. Évekig tartó munka után megkapták az állami akkreditációt, 2019-ben elindult gimnáziumuk, idén szeptembertől pedig már technikumi képzést is kínálnak: a BPS Code a szoftverfejlesztést, a BPS Stúdió pedig a kreatív ipart állítja középpontba. Általános iskolás korúakat tizenhárom helyszínen fogadnak – Budapest mellett Budaörsön, Dabason, Solymáron, Gödöllőn és Érden, sőt Veszprémben és Debrecenben is működik már Budapest School.

Nem kell sokat magyarázni, miért lóg ki a sorból a Nógrád megyei Terény. Nem Budapest, nem vidéki nagyváros, még csak nem is a fővárosi agglomeráció része, hanem egy 400 lakosú palóc falu, húsz kilométerre Balassagyarmattól, a Cserhátban. A településen van óvoda és négyosztályos szlovák nemzetiségi iskola, működik ott alkotótábor, múzeum és tájház, a fiatalok elvándorlása azonban már évtizedekkel ezelőtt elindult. Első ránézésre Terény, Szanda és Szandaváralja pont olyan, mint a többi nógrádi falu. De tényleg csak első ránézésre: néhány éve új közösség kezdett formálódni. Tavasszal még azt írtuk, hogy legalább tíz-tizenkét budapesti család vásárolt házat a környéken, de az elmúlt hónapokban újabb családok csatlakoztak hozzájuk – őket már a Budapest School híre vonzotta Nógrád megyébe.

Spanyolországból is érkezett család

A terényi mikroiskola alapítója azt tapasztalta, hogy sokan szeretnének kiköltözni a városból, szívesen élnének természetközeli életet, ám visszatartja őket az, hogy sok kistelepülésen egyáltalán nincs iskola. Nekik jó alternatívát jelenthet a BPS Zöld Iskola – már ha Nógrád megyének ezt a részét választják lakhelyül. „Van olyan családunk, amely Spanyolországból költözött a környékre, de érkezett család Tatáról és Balassagyarmatról is. Az egyik tanárunk és családja pedig Angliából tért haza azzal a tervvel, hogy gazdálkodni szeretnének” – mondja Kökényesi Ági, hozzátéve: a szülők között vannak digitális nomádok, de olyanok is, akik helyben szeretnének vállalkozást indítani. „Igazán az tesz jót a vidéknek, ha helyi vállalkozások jönnek létre. Az egyik nem titkolt célunk az, hogy a helyi közösséggel különösen gyümölcsöző együttműködések jöjjenek létre. Az a vízióm, hogy itt egyszer majd egy ökoközösség jön létre” – magyarázza.

A tizenkilenc fős kezdő csapatban még nincs tősgyökeres terényi vagy szandai diák. A Zöld Iskola működését ugyanis a közösség finanszírozza a szülői hozzájárulásokon keresztül: ennek támogatott és a támogatói összege jelenleg túl magas, nem elérhető még széles körben a helyiek számára (a támogatói összeg havonta 115 000 forint). Az összeg jóval kisebb, mint például a budapesti mikroiskolákban, de azzal is tisztában vannak, hogy a helyi családok számára ez is nehezen kigazdálkodható. Bár már idén is fel tudtak venni családokat kisebb szülői hozzájárulással, azzal számolnak, hogy jövőre komolyabb ösztöndíjas helyek is lesznek – az iskola fenntartását megkönnyíti, hogy erdei iskolaként is funkcionál majd.

Milyen lesz az iskola?

A tanév a terényi iskolában is szeptember 1-jén indult, de nagyjából ez az egyetlen dolog, ami a hagyományos iskolákra emlékeztetheti a gyerekeket. „A Budapest Schoolban az első két hét dedikáltan az ismerkedés és a közösségépítés időszaka. A gyerekekkel együtt dekoráljuk, rendezzük az új iskolát, elkészítjük a bögréjüket, a könyvtárszobára a táblát, horgolunk kirándulós tarisznyát” – magyarázza Kökényesi Ági. Szeptember 1-jén megtartották az első erdei foglalkozást, gyalogoltak egy jót az ebédért, társasoztak, ismerkedtek egymással és az épülettel.

Az alapító tanár azt mondja, már várja, melyik nap hangzik majd el a „mikor kezdünk tanulni?” kérdés. A zöld iskolában ugyanis – ígéri – minden gyerek megszerzi majd azt a tudást, amit az alaptanterv alapján meg kell szereznie (sőt annál valószínűleg sokkal többet), de egészen más irányból közelítenek a tanulás felé. A Budapest Schoolban három tantárgycsoportot – kult, harmony és STEM – határoztak meg, és ezekhez Terényben is igazodnak majd, de a tevékenységek, foglalkozások zömét a természet köré építik majd. Mert a térfogatszámítást nemcsak matekkönyvvel a kézben lehet tanulni, hanem egy magaságyás megtervezése közben is, az időjárási folyamatokat leginkább a szabadban lehet megérteni, és a kérődzés sem egy feleslegesnek tűnő fejezet a biológiakönyvben, ha erre a tudásra az állatok gondozásakor a gyerekeknek szükségük van. Sőt – írják az iskola bemutatkozó oldalán – „egy tangazdaság felépítése, szervezése és működtetése kiválóan alkalmas arra is, hogy a gyerekek akár marketinget, vállalkozási ismereteket, projektmenedzsmentet, programozást vagy termékfejlesztést tanuljanak”.

„Tavasszal megépítjük a permakultúrás oktatókertet, és jönnek állatok is, lesznek lovak, gyimesi racka juhok, tyúkok, veszünk egy tehenet is. Mindent a gyerekekkel együtt csinálunk meg, az egész folyamaton együtt megyünk végig, az állattartást sem csak kívülről szemléljük majd. Van a közelben egy gazdálkodó, akik kecskéket tart és sajtot is készít, szeretnénk, ha a gyerekek is foglalkozhatnának a kecskékkel, hogy lássák, milyen munkával jár ez” – mondja Kökényesi Ági, hozzátéve: nem ez lesz az egyetlen különleges helyszín, a gyerekek például asztalosműhelybe is járhatnak, ahol a fa megmunkálását tanulhatják meg, de más kézműves technikák lépéseit is megismerhetik, méghozzá helyiektől.