szerző:
Szabó Fruzsina
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Budapesttől 80 kilométerre, a Cserhát egyik kistelepülésén indul szeptemberben a Budapest School legújabb iskolája, ahol a tanterem az erdő, a kert és a mező lesz. A 6-13 éves diákok tangazdaságot terveznek és építenek majd, erdővédelmi akciókat szerveznek, gyógynövényeket és gombafajtákat tanulmányoznak, eközben pedig – ígérik az alapítók – szinte észrevétlenül azt is megtanulják, amit az állami tanterv előír.

„Reggel az erdőben sétával, meditációval, jógával kezdünk. Lesznek olyan napok, amikor ezután bemegyünk az iskolába, ahol valakinek matekórája lesz, másnak angol, és lesz, aki a kerti tevékenységeket végzi. Ebben minden gyerek részt vesz majd, mert lesz egy tangazdaságunk, amelyet közösen fogunk megtervezni és megépíteni. Ebéd után szabad játék, sportfoglalkozások, művészeti szakkörök jönnek, de lehet más is. Hogy mivel fogjuk megtölteni ezt az időt, az a gyerekektől, a tanároktól, a szülőktől is függ” – így képzel el egy „átlagos” tanítási napot a Budapest School 2021 szeptemberében induló Zöld Iskolájának alapító tanára, Kökényesi Ági. Családjával évek óta kétlaki életet él: a hétvégéket és a nyarakat a Nógrád megyei Szandán tölti, amely alig pár kilométerre van a leendő iskolának helyet adó településtől, Terénytől.

Azt mondja, olyan iskolát szeretnének létrehozni, ahol a „tanterem” az erdő, a kert, a mező, ahol a gyerekek felfedezik a növény- és állatvilágot, megértik a természeti jelenségeket, megismerik a permakultúrát, közös tangazdaságot hoznak létre – veteményessel, fűszerkerttel, tyúkokkal és kecskékkel, méhekkel és aszalószekrénnyel. „Eközben pedig rengeteg új dolgot tanulnak, hiszen a mentorok a Budapest School módszertanára építenek” – teszi hozzá.

A Budapest School – amely eleinte elsősorban a Prezi-alapító Halácsy Péter iskolájaként emlegettek – 2015-ben indult két tanulócsoporttal és hat tanárral, ma már négyszáz gyerek tanul náluk tizennégy mikroiskolában,  az óvodás kortól egészen a középiskola végéig, nemrég például szoftverfejlesztő technikumot hoztak létre BPS Code néven. 2020-ban államilag elismert iskolává váltak, a „BPS Modellt” akkreditálták. Ma már nemcsak Budapesten, hanem más városokban, például Dabason, Érden, Solymáron, Szegeden, Gödöllőn, Budaörsön és Veszprémben is működik mikroiskolájuk.

Terényben tervezik a jövőt

Arra azonban valószínűleg kevesen számítottak, hogy a Budapest School következő iskolája egy alig 400 lelkes palóc faluban nyílik majd meg. Budapestről Terényig 80 kilométert kell autózni – ez már a Cserhát, a települést hatalmas erdő veszi körül, a legközelebbi város a 20 kilométerre lévő Balassagyarmat. A faluban van tájház, csipke- és mézmúzeum, vendégház, kávézó és alkotótábor, sőt még „orsósmagnó múzeum” is. Munkalehetőség viszont kevés van a környéken, az elvándorlás évtizedekkel ezelőtt elindult. Nem véletlen, hogy Terényben – követve számos más, szintén elöregedő kistelepülést – néhány éve különleges pályázatot hirdettek, és egy év lakbérmentességet ajánlottak annak a családnak, ahol legalább két óvodáskorú gyereket nevelnek, és ahol a szülők vállalták, hogy havonta legalább 30 ezer forintot félretesznek, így teremtve elő némi önerőt a későbbi lakás- vagy házvásárláshoz. A gyerekek száma ugyanis nemcsak a község, de a helyi óvoda és a négy évfolyamos szlovák nemzetiségi iskola jövője miatt is fontos. 

A leendő iskolának helyet adó Terényt hatalmas erdők veszik körül. Ez lesz a tanítás egyik legfontosabb helyszíne
©

Az elmúlt években azonban valami megváltozott a környéken: egyre több városi család tűnt fel. Nemes Natália, az Újlipótvárosban működő, művészeti tanfolyamokat és programokat kínáló Noha Stúdió alapítója családjával az elsők között vásárolt házat a településen. „Még 2014-ben, egy munka miatt utaztunk Nógrádnak erre a részére. Nem ismertük a Cserhátnak ezt a részét, de azonnal megtetszett a dimbes-dombos táj és a három apró falu, Terény, Szanda és Szandaváralja” – emlékszik vissza. A Pozsonyi úti stúdió mellett régóta szerettek volna létrehozni egy alkotótelepet, ezért kezdtek el házakat nézegetni, és hamar rá is találtak egy olyan birtokra, amelyen öt parasztház és egy istálló állt. „Öt éve építkezünk, minden vályogházat hagyományos alapanyagokkal újítunk fel, és a bútorokat is mi magunk javítjuk. Nagyon sok önkéntes jött el hozzánk, és segített nekünk ebben a munkában, tavaly például közösségi házat építettünk” – mondja Nemes Natália. A Noha Terény ma már egy 5000 négyzetméteres alkotó- és közösségi tér, ökotudatos szálláshely. Itt fog működni az első évben a terényi Budapest School is.

Vidéken újrakezdők

A nógrádi falvak híre gyorsan terjedt, ma már tíz-tizenkét budapesti családnak van háza Terényben és a szomszédos faluban, Szandán, új közösség kezd formálódni – most például az évekkel ezelőtt bezárt helyi kocsmából szeretnének kialakítani egy közösségi teret. Nemes Natália szerint sokakban éppen az elmúlt egy év erősítette fel a vágyat, hogy kiköltözzenek a városból. „Sok családdal vagyunk kapcsolatban, vannak, akik a Dunakanyarba, mások a Káli-medencébe vagy a Balaton-felvidékre mennek” – mondja. Nógrád megyében ráadásul – ellentétben például a Balaton-felvidékkel – az ingatlanárak sem szálltak el, Szandán 8-9 millió forintért már lehet kapni egy „Kádár-kockát”, de egy fővárosi garzonlakás árából akár egy nagyobb házat is meg lehet venni.

A kiköltözést fontolgatók általában más akadályokkal találják magukat szembe: az egyik a munkahely, a másik az iskola. Előbbi ma már kevesebb családot tart vissza, mint a koronavírus-járvány előtt, a cégek zöménél lassan egy éve elrendelt távmunka a legtöbb esetben ugyanis jól működik, munkaerőpiaci szakemberek ráadásul arra számítanak, hogy sok szektorban a járvány lecsengése után is megmarad részben vagy egészben. „Rengeteg a digitális nomád, akik bárhonnan tudnak dolgozni, de van, aki teljes életmódváltáson ment keresztül, és például termelni kezdett. Más elveszítette a munkáját, emiatt döntött úgy, hogy eladja budapesti lakását, vidéken vásárol házat, és valami újba kezd” – mondja.

A megfelelő iskola megtalálása már nem ennyire egyszerű, a terényi iskoláról szóló facebookos felhívásra jelentkezők között is volt olyan, aki azt mondta, régóta szeretne kiköltözni a városból, de eddig visszatartotta, hogy nem talált olyan iskolát, ahová szívesen beíratná a gyerekeit. „Ezért azt reméljük, hogy a Terényben alkalmazott módszerek adaptálhatóvá válhatnak, és a vidékre költözők, sőt akár a külföldre készülő közösségek is alapíthatnak hasonló mikroiskolát” – mondja Nemes Natália, akinek 9 és 11 éves gyermeke is a BPS Zöld Iskolában tanul majd szeptembertől.

Más úton jutnak el a tudásig

A zöld iskola a Budapest School-modellt viszi tovább – többek között a mentorálást, a portfólió alapú értékelést, a rugalmas csoportalakítást, a saját tanulási utak kialakítását. „Ez a modell nem azt szabja meg, hogy az iskolában mi történik, hanem alapelveket: például hogyan adunk visszajelzést a gyerekeknek, hogyan tudjuk megadni nekik azt a figyelmet, amire szükségük van. A tanulás tanulására és a tanulás szeretetének átadására fókuszálunk. Minden másról – milyen egy-egy nap, milyen projektekbe kezdünk bele – az adott mikroiskola dönt” – magyarázza Kökényesi Ági, hozzátéve: fontos elv az is, hogy a gyerekek saját érdeklődésüknek megfelelően tudjanak választani a különböző tevékenységek közül, persze a megadott keretek között.

A BPS Zöld Iskola az első tanévet a Noha Terény alkotótelepen kezdi meg
©

Csak éppen Terényben más lesz a keret, mint Budapesten – a kert és az erdő lesz a középpontban, tanösvényeket szeretnének tervezni, gyógynövényeket és gombafajtákat megismerni, ősszel szarvasbőgést hallgatni, mozgó laborral a forrásvízben élőlényeket vizsgálni a gyerekekkel. Akik eközben szinte észrevétlenül számos más ismeretet is szereznek, a tangazdaság felépítése, szervezése és működtetése – olvasható a Zöld Iskola oldalán – például kiválóan alkalmas arra, hogy akár marketinget, vállalkozási ismereteket, projektmenedzsmentet, programozást vagy termékfejlesztést tanuljanak.

A Budapest School oktatási programja egyébként a Nemzeti alaptantervhez illeszkedik, bár nem úgy, ahogy az állami iskolák zöme – ahogy Halácsy Péter fogalmazott korábban, náluk ugyanazt megtanulják a gyerekek, mint más gyerekek bármely másik iskolában, csak más úton jutnak el a tudásig, és közben valószínűleg sok mást is megtanulnak. „A középiskolai felvételit a nyolcadikosok lenyomták, mint egy projektet. Beosztották az idejüket és felkészültek a vizsgára” – mondja jelenlegi diákjai, a XIII. kerületi Budapest Schoolban tanulók eredményeiről Kökényesi Ági, hozzátéve: amikor a terényi kertben például arról beszélgetnek majd, hogy milyen növényeket ültessenek el, egyben a növények főbb tulajdonságairól és a fotoszintézisről is tanulnak. Az értékelés is eltér az állami iskolákétól, a trimeszterek elején a tanárok a szülőkkel és a diákokkal együtt tanulási célokat tűznek ki, az osztályzatok helyett a gyerekek az alkotásaikból, a tanulás során kapott visszajelzésekből önálló portfóliót építenek.

Miből működik az iskola?

A tanárcsapat most alakul. „Három-négy itteni tanárra van szükség, míg szaktanárok akár online is bekapcsolódhatnak a munkába. Az a tapasztalat, hogy ha a gyerekekkel van egy classroom manager, aki együttműködik az online órát tartó tanárral, akkor jól működik a foglalkozás, akár csoportmunkát is lehet szervezni” – mondja Kökényesi Ági, hozzátéve: építenének a helyiek tudására is, legyen szó néphagyományokról, gyógynövényekről, méhészetről vagy akár csipkekészítésről.

A terényi Zöld Iskola legalább nyolc gyerekkel tud majd elindulni – továbbvinnék azt a finanszírozási rendszert, amelyre a mikroiskola-hálózat a kezdetektől használ. A zöld iskolát is a közösség finanszírozza majd a szülői hozzájárulásokon keresztül, ám hogy többféle anyagi helyzetű diákot is fogadhassanak, a családok nyolcvan százaléka segítené a többi húsz százalék tanulását. Vagyis a „támogató” szülők hozzájárulása nemcsak az iskola kiadásait fedezni, hanem az ösztöndíjas gyerekek tanulmányainak a finanszírozásához is hozzájárulnak.

Azzal számolnak, hogy egyébként is alacsonyabb lesz az egy gyerekre jutó költség, mint Budapesten (ahol a támogató szülők általában havi 140 ezer forintot fizetnek), ráadásul a terényi iskola a tervek szerint erdei iskolaként is fog funkcionálni. „A Budapest School mikroiskoláiban tanuló összes gyereket le szeretnénk időnként hozni, ez a két funkció szervesen kapcsolódik majd egymáshoz, ezzel is megkönnyítve a zöld iskola fenntartását, mert minél több ingyenes helyet szeretnénk, hogy a Budapest School-módszer itt is minél több család számára legyen elérhető” – magyarázza Kökényesi Ági.