Államilag elismert iskola lett a Budapest School

Öt év után sikerült megszereznie a Budapest Schoolnak az intézmény akkreditációját, így mostantól államilag elismert iskolaként működik.

  • Eduline

Hosszú és küzdelmes évek után a Budapest School idén elérte, hogy államilag elismert iskola legyen - szúrta ki a 24.hu.

Az oktatás öt éve két kiscsoporttal indult, most szeptembertől pedig már 14 helyszínen, 400 gyerek tanulhat a BPS egyedi szakmai modellje alapján óvodás kortól egészen a középiskola végéig - közölte Halácsy Péter a Budapest School honlapján. A modell egyedi programként alkalmazható általános iskolában, gimnáziumban és szoftverfejlesztő technikumban is - tette hozzá.

Mint írta, ezzel véget ért egy korszak az iskola történetében, hiszen már nemcsak a nevükben, hanem jogilag is iskolává váltak. "Magántanulói közösségként indultunk, mára pedig úgy érezzük, hogy a legjobban ezzel a váltással segíthetjük a családok biztonságát, a gyerekek hatékony fejlődését és a tanárok kreativitását. A gyerekek portfóliói, tanulási eredményei alapján immár magunk állíthatjuk ki a bizonyítványokat és jogunk van őket érettségiztetni is" - olvasható az oldalon.

Tavaly nyáron még arról számoltunk be, hogy 2019 szeptemberében indul a Budapest School első gimnáziuma, az akkori törvénymódosítások kapcsán azonban nem sikerült dűlőre jutniuk a minisztériummal és a kormányhivatallal. Így bár az iskolát akkor nem akkreditálták, továbbra is kitartottak amellett, hogy egyszer szeretnének államilag elismert iskolaként működni.

Néhány megyében még továbbra is keresnek iskolaőröket

Több mint 500 leendő iskolaőr kezdte meg felkészülését a napokban, de a fővárosban és néhány megyében még mindig várják a jelentkezőket - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Magyar Nemzettel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.