#nyelvvizsga

Többen nyelvvizsgáztak tavaly, mint két éve, de az „amnesztia” így is nagyot rúgott a nyelvoktatási piacba

Úgy tűnik, a 2020-as mélypont után kezd magához térni a nyelvoktatási piac, erre utal legalábbis, hogy tavaly jóval többen nyelvvizsgáztak, mint egy évvel korábban. A számok azonban még mindig nem elég magasak, ennek a legfőbb oka pedig nem a járvány, hanem az arra hivatkozva (kétszer is) elrendelt nyelvvizsga-amnesztia, amely padlóra küldte a vizsgaközpontokat. A nyelvoktatók szerint a felsőoktatási felvételi szabályai sem a nyelvtanulóknak kedveznek: több pont jár félévnyi katonáskodásért, mint egy középfokú nyelvvizsgáért.







Sokan megijedtek a felvételi tájékoztató nyelvvizsgás részétől, pedig ez csak „jó tanács”

Sok felvételiző hagyja az utolsó utáni pillanatra a nyelvvizsgát, egy részük emiatt – hiába szerzi meg a bőrkötéses bizonyítványt – nem kapja meg a nyelvtudásért járó pluszpontokat. Az idei felvételi tájékoztatóba ezért új „határidő” került: az Oktatási Hivatal azt tanácsolja a diákoknak, legkésőbb április 30-ig fussanak neki az írásbelinek és a szóbelinek. Igaz, ez nem kőbe vésett határidő, akkor sincs minden veszve, ha csak májusban jön össze a nyelvvizsga.







Nem döntöttek újabb nyelvvizsga-amnesztiáról, sok egyetemista értette félre a jogszabályt

Kedden szavazta meg az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását, a rendeletnek pedig része maradt a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia is. Ez utóbbi sok félreértést szült másfél nap alatt, sok egyetemista úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül. Pedig ilyen döntés nem született.