Mutatjuk, hány pontot ér a nyelvvizsga az egyetemi-főiskolai felvételin

Hány pluszpontot érnek a nyelvvizsgák a 2022-es felvételin? Mutatjuk a friss szabályokat.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin összesen 100 többletpontot gyűjthettek, ebből maximum 40-et kaphattok a nyelvtudásotokért. Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér. A szabály szerint 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.

Fontos, hogy komplex vizsgát kell tenni, önmagában egy szóbeli vagy írásbeli nem elegendő a pluszpontok megszerzéséhez. Van azonban egy kivétel: ha szakértői véleményt kaptatok arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudtok komplex vizsgát szerezni, egy "fél nyelvvizsgáért" is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.

Vannak olyan képzések, ahol nem adnak pluszpontot a nyelvvizsgáért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket. Ilyen az edző és a szakoktatói alapképzés, a művészet, művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.

A nyelvtudásotok igazolására semmilyen dokumentumot nem kell feltöltenetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat 2003. január 1. után szereztétek, ezeket az Oktatási Hivatal egy külön adatbázisból ellenőrzi.

A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell, ennek menetét itt találjátok. Van azonban néhány olyan vizsgaközpont, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyenek a Cambridge Assessment English (ha a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha a nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.