Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Külföldön végeztétek a középiskolát, de magyar egyetemre felvételiznétek? Mutatjuk, milyen pontszámítási szabályok vonatkozik rátok.
Ha külföldön érettségiztek, ugyanúgy teljesítenetek kell a képzés felvételi követelményeit, mint a magyar iskolában érettségizettek. Vagyis legalább egy emelt szintű érettségit tennetek.
Hogyan kell kalkulálni az érettségivel?
Érettségi bizonyítványnak elismertethetitek a külföldi, vagy magyarországi, de külföldi rendszerben szerzett bizonyítványt, amely felsőoktatási intézménybe jelentkezésre jogosít. Az abban szereplő vizsgatárgyaknak persze meg kell felelniük a kiválasztott képzése érettségi követelményeinek. Az Oktatási Hivatal középszintűnek számítja be a külföldön szerzett, illetve külföldi rendszerű érettségi eredményeket, de bizonyos országok, illetve vizsgarendszerek esetén a vizsgát emelt szintűnek tekintik - erről ide kattintva olvashatjátok el a részleteket.
Fontos: a külföldön szerzett emelt szintű nyelvi érettségi nem egyenértékű egy államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, így erre nem kaphattok többletpontot.
A felvételi tájékoztatóban részletes leírást találtok a különböző külföldi érettségi bizonyítványok elismeréséről, az eredmények átszámítási módjáról.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.