Milyenek a pontszámítási szabályokat kell ismernetek, ha külföldi középiskolában érettségiztetek?

Külföldön végeztétek a középiskolát, de magyar egyetemre felvételiznétek? Mutatjuk, milyen pontszámítási szabályok vonatkozik rátok.

  • Eduline

Ha külföldön érettségiztek, ugyanúgy teljesítenetek kell a képzés felvételi követelményeit, mint a magyar iskolában érettségizettek. Vagyis legalább egy emelt szintű érettségit tennetek.

Hogyan kell kalkulálni az érettségivel?

Érettségi bizonyítványnak elismertethetitek a külföldi, vagy magyarországi, de külföldi rendszerben szerzett bizonyítványt, amely felsőoktatási intézménybe jelentkezésre jogosít. Az abban szereplő vizsgatárgyaknak persze meg kell felelniük a kiválasztott képzése érettségi követelményeinek. Az Oktatási Hivatal középszintűnek számítja be a külföldön szerzett, illetve külföldi rendszerű érettségi eredményeket, de bizonyos országok, illetve vizsgarendszerek esetén a vizsgát emelt szintűnek tekintik - erről ide kattintva olvashatjátok el a részleteket.

Fontos: a külföldön szerzett emelt szintű nyelvi érettségi nem egyenértékű egy államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, így erre nem kaphattok többletpontot.

A felvételi tájékoztatóban részletes leírást találtok a különböző külföldi érettségi bizonyítványok elismeréséről, az eredmények átszámítási módjáról.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.