Pontszámító kisokos: nem minden esetben jár többletpont a nyelvtudásért

Összegyűjtöttünk minden apró részletet a nyelvtudásért járó többletpontokról, lássuk, mi mindenre kell odafigyelnetek.

  • Bezzeg Hanna

Többször is írtunk már arról, hogy a a felsőoktatási felvételin az alapfokú nyelvvizsgáért nem jár többletpont, a középfokú nyelvvizsgátokért 28 pontot kaphattok, a felsőfokú bizonyítvány pedig 40 pontot ér. Emellett az alapszabály mellett azonban további részletekre is érdemes odafigyelnetek, mutatjuk ezeket!

Csak a komplex nyelvvizsgáért jár plusz pont

Mind középfokon, mind felsőfokon komplex bizonyítvánnyal kell rendelkeznetek ahhoz, hogy megkapjátok a nyelvtudásért járó többletpontot - ez azt jelenti, hogy szóban és írásban egyaránt vizsgáznotok kell. A szabály alól kivételt jelentenek a fogyatékossággal élők, ők részvizsga esetén is kaphatnak plusz pontot, amennyiben hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni.

A többletpontok maximalizálva vannak

Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot szerezhettek: ez azt jelenti, hogy hiába rendelkeztek például két középfokú nyelvvizsgával, 56 pont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is fontos tudnotok, hogy amennyiben már van két emelt szintű érettségite, úgy a nyelvvizsgáért már nem jár plusz pont, hiszen összesen 100 többletpont kapható.

Egy idegen nyelv csak egyszer számít

Abban az esetben, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával is rendelkeztek, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni a pontszámításnál, és mindössze az emelt szintű érettségiért járó 50 plusz pontot kaphatjátok meg.

Az emelt szintű érettségiért sem jár minden esetben plusz pont

Ha emelt szintű érettségit tesztek, akkor csak abban az esetben íródik jóvá az 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán, és az érettségi pontjaitokat is ebből a tárgyból számolják. Továbbá, vannak olyan képzések, - mint a művészeti és művészetközvetítési terület szakjai és az edző alapképzés - ahol a felvételi pontokat egy gyakorlati vizsga határozza meg, így hiába rendelkeztek emelt szintű érettségivel vagy nyelvvizsgával, egyiket sem veszik majd figyelembe.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.