Pontszámító kisokos: nem minden esetben jár többletpont a nyelvtudásért

Összegyűjtöttünk minden apró részletet a nyelvtudásért járó többletpontokról, lássuk, mi mindenre kell odafigyelnetek.

  • Bezzeg Hanna

Többször is írtunk már arról, hogy a a felsőoktatási felvételin az alapfokú nyelvvizsgáért nem jár többletpont, a középfokú nyelvvizsgátokért 28 pontot kaphattok, a felsőfokú bizonyítvány pedig 40 pontot ér. Emellett az alapszabály mellett azonban további részletekre is érdemes odafigyelnetek, mutatjuk ezeket!

Csak a komplex nyelvvizsgáért jár plusz pont

Mind középfokon, mind felsőfokon komplex bizonyítvánnyal kell rendelkeznetek ahhoz, hogy megkapjátok a nyelvtudásért járó többletpontot - ez azt jelenti, hogy szóban és írásban egyaránt vizsgáznotok kell. A szabály alól kivételt jelentenek a fogyatékossággal élők, ők részvizsga esetén is kaphatnak plusz pontot, amennyiben hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni.

A többletpontok maximalizálva vannak

Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot szerezhettek: ez azt jelenti, hogy hiába rendelkeztek például két középfokú nyelvvizsgával, 56 pont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is fontos tudnotok, hogy amennyiben már van két emelt szintű érettségite, úgy a nyelvvizsgáért már nem jár plusz pont, hiszen összesen 100 többletpont kapható.

Egy idegen nyelv csak egyszer számít

Abban az esetben, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával is rendelkeztek, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni a pontszámításnál, és mindössze az emelt szintű érettségiért járó 50 plusz pontot kaphatjátok meg.

Az emelt szintű érettségiért sem jár minden esetben plusz pont

Ha emelt szintű érettségit tesztek, akkor csak abban az esetben íródik jóvá az 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán, és az érettségi pontjaitokat is ebből a tárgyból számolják. Továbbá, vannak olyan képzések, - mint a művészeti és művészetközvetítési terület szakjai és az edző alapképzés - ahol a felvételi pontokat egy gyakorlati vizsga határozza meg, így hiába rendelkeztek emelt szintű érettségivel vagy nyelvvizsgával, egyiket sem veszik majd figyelembe.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.