A közigazgatás túlzsúfolt, a bíróságokon és ügyészségeken kevés a hely. A közjegyzői pálya „kihalásos alapon” működik, ügyvédből pedig Dunát lehet rekeszteni. Ennyire sötét lenne a frissen végzett jogdoktorok jövője, vagy van kiút is? Az okosok szerint van: konkrét elképzelésekkel, és egy részterületre fókuszált tudással a nagy cégek kapkodnának a jogászok után.
Az álláshirdetések 68 százalékában szerepel a pályázat feltételeként valamilyen idegen nyelv, leginkább az angol ismerete - derül ki a Workania.hu legfrissebb felméréséből.
A legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak anyanyelvén tud megszólalni - áll az Eurostat legújabb felmérésében, melyet a Népszabadság közölt. Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített kutatásban a 27 tagállam 25 és 64 év közötti állampolgárainak nyelvtudását vizsgálták. A felmérés legjobbja Szlovénia lett, őt követi Szlovákia, majd Finnország.
Terecskei Rita tíz éve a zenének szenteli életét, folyamatosan képzi magát, jelenleg angolt és énektechnikát tanul. Ezeknek veszi ugyanis a leginkább hasznát, és korántsem tartja szükségesnek, hogy egy felsőoktatási intézményben tanuljon – egyelőre.
Baski Attila, az Oracle munkatársa szerint jó kommunikációkészségre, kitartásra, logikus gondolkodásra és kreativitásra van szükség a mindennapi munka során
A turizmus-vendéglátás szak az egyik évek óta a legkedveltebb szakok közé tartozik. Az itt végzettek a szállásadóktól az önkormányzatokon át a vendéglátó-ipari vagy kulturális szolgáltató vállalkozásokig találhatnak maguknak munkát.
Elmúltak azok az idők, amikor bizonyos mennyiségű, általános színvonalú, gyakran túlideologizált szakok közül tudtak választani a tanulni akarók, ma már mindenki kielégítheti egyéni tanulási érdeklődését, elképzeléseit. Ám a modern oktatás világában is tudni kell tájékozódni, különben elvész a diák. Gundel Takács Gábornak pedig háromszor is okosnak kell lennie...
Rengeteg hasznos online tudásforrás létezik, amelyik jól hasznosítható a digitális tananyagok összeállítása és a gyakorlás során.
A magyar cégek – különösen a kisvállalkozás kereteiből kitörni igyekvők – szinte kikerülhetetlen akadályként tapasztalják meg a nyelvtudás hiányából eredő kommunikációs problémákat a nemzetközi vállalatok beszállítói piacán. Ez különösen igaz elsősorban német nyelvre „szakosodott” térségünkben az angol, vagy pláne a francia, vagy éppen az olasz nyelv tekintetében.
Külföldön tanulni már nem csak a gazdag emberek privilégiuma. A külföldi tanintézményben esetleg egy cégnél szerzett tudás és szakmai gyakorlat, nem csak jól mutat az önéletrajzban, hanem komoly előnyt is jelent a munkaerőpiacon.
Magyarországon idén húsz felsőoktatási intézmény vett részt a legnagyobb olyan évente ismétlődő európai szintű közvélemény-kutatásban, amely az egyetemi és főiskolai hallgatók véleményét, elégedettségét és jövőbeni elvárásait vizsgálta a saját képzésüket illetően. A European Student Barometer 2008 eredményei szerint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói számos ponton elégedettebbek az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaik, de a magyar átlaghoz hasonlóan borúlátóbbak a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében. Ugyanakkor nyelvi felkészültségük még nem érte el az európai színvonalat, de lényegesen jobb a hazai átlagnál.
Van még hova fejlődnie Magyarországnak, az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint ugyanis Magyarország a tagállamok között az utolsók között van az állampolgárok nyelvtudása alapján. A magyarok mindössze 25 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. A jövőben azonban ez változhat, mert az Európai Unió komoly fejlesztéseket tervez.
Az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely negyedik éve vizsgálja a diplomás álláskeresőknek feladott álláshirdetéseket, ezzel részletesen feltérképezve és reális képet festve a jelenlegi munkaerő-piaci igényekről.
A munkaerőt kereső cégek közel kétharmada műszaki vagy gazdaságtudományi diplomásokat keres az álláshirdetésekben. A meghirdetett pozíciók 61 százalékában feltétel a nyelvtudás, 59 százalékában pedig munkatapasztalatot várnak el a munkaadók - derül ki az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely kutatásából, melyben 5100 álláshirdetést elemeztek.
Részlet a puskából: Nyelvtudás, instant kultúra:kommerializálódás veszélye, máshol keresi az árucikket mint ahol kellene-helyi lakosok vesznek fel uj szokásokat,+ helyi gasztrónómiai fejlesztése - - itt készült: VSzM - terjedelem: 9 oldal
