Mi kell a sikeres elhelyezkedéshez?

A munkaerőt kereső cégek közel kétharmada műszaki vagy gazdaságtudományi diplomásokat keres az álláshirdetésekben. A meghirdetett pozíciók 61 százalékában feltétel a nyelvtudás, 59 százalékában pedig munkatapasztalatot várnak el a munkaadók - derül ki az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely kutatásából, melyben 5100 álláshirdetést elemeztek.

  • Edupress

A műszaki és a gazdaságtudományi diplomások a legkeresettebbek az álláshirdetésekben, ugyanis az 5100 megvizsgált hirdetés 60 százaléka nekik szólt. 7-9 százalékos az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi-igazgatási, 4 százalék körüli az informatikai képzés részesedése. Csupán 1-2 százalék körüli a bölcsészeket, természet- és társadalomtudósokat, agrárszakembereket és pedagógusokat kereső hirdetések aránya. A gazdasági diplomásoknak meghirdetett állásoknál a leggyakrabban beszerzőket, könyvelőket, tanácsadókat, kontrollereket, értékesítőket, logisztikusokat, pénzügyi-számviteli szakembereket, elemzőket, HR- és marketing-munkatársakat keresnek.

Tízből hat hirdetésben kérnek nyelvtudást

Az álláshirdetésekben megfogalmazott feltételek elemzése megerősítette azt a nézetet, hogy nyelvtudás nélkül nehéz elhelyezkedni. A hirdetések 61 százalékában az alkalmazás feltételeként legalább egy, 14 százalékában két nyelv - legáltalánosabban tárgyalóképes - ismeretét várják el a pályázótól. Az elvárt nyelvek közül az angol szerepel első helyen (61 százalék), a második jócskán lemaradva a német (15 százalék), a többi nyelv elhanyagolható.

2-5 év közötti munkatapasztalatot kérnek

A másik tényező, ami nehézzé teheti a diplomások elhelyezkedését, az a munkatapasztalat hiánya. Az álláshirdetések 59 százalékában ugyanis valamilyen meglévő, szakterülethez kötődő - általában 2-5 év közötti - munkatapasztalatot kérnek a jelentkezőktől. Egyértelműnek tűnik, hogy a gyakorlattal rendelkező diplomások előnyt élveznek a munkakeresés során, a szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályakezdők elhelyezkedési esélyei valamivel rosszabbak. Mindössze a hirdetők 2 százaléka jelezte, hogy kifejezetten pályakezdővel szeretné betölteni a meghirdetett állást.

[[ Oldaltörés: oldal ]]Számítógépes ismeret is kell

A végzettség, a nyelvtudás és a munkatapasztalat mellett különféle egyéb készségeket, jártasságokat is elvárnak a munkaadók. Ezek közül is a leggyakoribb említés a számítástechnikai ismeret (1221 hirdetésben), az egyéb szakmai ismeret (822), a jogosítvány (533). A készségeken kívül a leggyakoribb elvárás az erkölcsi bizonyítvány (665) és a saját autó (457).Vannak kevésbé konkrét feltételek is, amelyek többnyire személyes tulajdonságokra vonatkoznak. Ezek között a nyitottság, tolerancia, pontosság, lojalitás, a munkavégzéshez kapcsolódóan pedig a dinamizmus, a problémamegoldó készség, a motiváció a kommunikációs készség, az adminisztratív képesség, az íráskészség, a stressztűrés, a terhelhetőség szerepel az elvárások között.

A hirdetők közel fele budapesti

A kutatási adatokból kiderül, az álláspiac Budapest-központú, ugyanis a hirdetők több mint 40 százaléka fővárosi székhellyel rendelkezik. A községekben működő cégek jelentkezése nagyon alacsony, az 5 százalékot sem éri el. Ugyancsak feltűnően kevés, 3 százalék alatti a külföldi munkahelyet kínáló hirdetések aránya. A kutatásban nyomtatott sajtótermékekben (Népszabadság, Közlönyök, HVG) és az interneten (jobmonitor.hu) megjelent összesen 5100 álláshirdetést vizsgáltak az Educatio Kht. elemzői.

A sajtóanyag alapját képező kutatás teljes anyaga megtalálható a Felvi.hu Felsőoktatási Műhely csatornájában:

itt

.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu