Kit keres a munkaerőpiac?

Az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely negyedik éve vizsgálja a diplomás álláskeresőknek feladott álláshirdetéseket, ezzel részletesen feltérképezve és reális képet festve a jelenlegi munkaerő-piaci igényekről.

  • Edupress

A vizsgálat során 2007 májusa és 2008 májusa között 5109 álláshirdetést rögzítettek az elemzők egy pár nagyobb, nyomtatott és online termék figyelembe vételével (Népszabadság, HVG, www.jobmonitor.hu, Közlöny-kiadványok).

A képzésterületek szerinti megoszlás vizsgálatánál az látszik, hogy a feladott álláshirdetések nagy részében, 60 százalékában műszaki és gazdaságtudományi végzettségű diplomásokat keresnek a munkáltatók. 7-9 százalék körül mozog az orvosi, egészségtudományi és jogi, közigazgatási végzettségű diplomások iránti igény, 4 százalék az informatikai végzettségűeknek kedvező álláshirdetés aránya. Évek óta 1-2 százalék körül mozog a bölcsészettudományi, agrár, természettudományi, pedagógus és társadalomtudomány területén végzett okleveles munkavállalók iránti igény.

Főként a multinacionális cégek keresnek munkaerőt

Az állások jelentős részét a multinacionális cégek hirdetik meg, 8-8 százalék körüli a hazai kis-és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok által meghirdetett állásajánlatok aránya. 1-3 százalék a szerepe a költségvetési szervek (minisztériumok, háttérintézmények, egyetemek, egészségügyi intézmények) álláshirdetéseinek, a non profit szféra szerepvállalása szinte teljesen elhanyagolható az álláshirdetések között.

Fővárosi túlsúly a hirdetésekben

A vizsgált álláshirdetéseket feladó cégek többsége, 40 százaléka fővárosi székhellyel rendelkezik. Ennek oka lehet az is, hogy az elemzett, országos kiadványok többségében inkább a fővárosi hirdetők jelennek meg, míg a vidéki álláskeresők és kínálók inkább a regionális és helyi sajtóban próbálják elérni egymást. A községekben kínált és külföldi munkalehetőségek aránya rendkívül alacsony, 5 százalék alatt mozog. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a vizsgált állásajánlatok több mint 26 százalékánál a meghirdetett pozíció helyszíne nincs megjelölve.

A szolgáltatói szektor keresi a legtöbb munkavállalót

Az ágazati, szektorok közötti eloszlást vizsgálva az látszik, hogy a szolgáltatásban erős a humánerőforrás iránti kereslet, a hirdetett állások majdnem egynegyede a tág értelemben vett szolgáltatói szektorhoz köthető. Viszonylag magas, 16 százalék körüli a nehézipar részesedése, a hirdetések 9 százalékban az egészségügybe, 8 százalékában a pénzügyi szektorba keresnek munkaerőt. Szintén magasnak mondható a központi közigazgatási szektorba keresett munkaerő aránya, alacsony azonban a könnyűipar, az 1 százalékban megjelenő mezőgazdaság, a szociális szféra, vagy az ennél is kevesebb hirdetést feladó bányászati szektor aránya.

A legfontosabb a nyelvtudás és a munkatapasztalat

A hirdetések elemzésénél jól látszik, hogy a legegyértelműbb elvárás a diplomások felé, az idegen nyelvismeret. A hirdetések 61 százalékánál egy, 14 százalékánál két nyelv ismerete szükséges. Leggyakoribb kritérium az angol nyelv tárgyalóképes ismerete, de a hirdetések 15 százalékánál a német nyelvet várják el a munkaadók a diplomás munkakörök betöltéséhez. Munkatapasztalatot a hirdetést feladó munkaadók 59 százaléka követeli meg a jelentkezőktől, a többség 2-5 éves gyakorlati időt vár el a munkakör betöltéséhez. Nem ritka azonban az ennél hosszabb idejű munkatapasztalatot igénylők aránya sem, mindössze a hirdetők 2 százaléka jelezte ajánlatában, hogy kifejezetten pályakezdő diplomásokat keres.

Egyéb elvárások

Általános jelenség, hogy a cégek különféle személyesnek tekinthető, vagy speciális jártasságot várnak el a jelentkezőktől. A leggyakoribb a nyitottság, tolerancia, pontosság, lojalitás, sokszor elvárás a nehezebben megfogható dinamizmus, problémamegoldó készség, motiváció, illetve a kommunikációs készség, adminisztratív képesség, íráskészség, stressztűrés, terhelhetőség. Ezen elvárások inkább csak azt jelzik, milyen tulajdonságokkal rendelkező munkavállalót tud legjobban elképzelni a munkaadó az adott pozíció betöltésére. Fontosabb azonban, amikor a munkáltató valamilyen konkrétabb jártasságot, készséget követel meg leendő munkavállalójától. Ilyen gyakran a számítógépes ismeretek mellett a saját gépkocsival és jogosítvánnyal rendelkezés, a saját autó, az erkölcsi bizonyítvány, vagy a különféle speciális szakmai ismeretek köre. 

www.edupress.hu

Állást keres? - látogassa meg a

Jobline.hu

-t, a HVG állásportálját!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.