Kit keres a munkaerőpiac?

Az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely negyedik éve vizsgálja a diplomás álláskeresőknek feladott álláshirdetéseket, ezzel részletesen feltérképezve és reális képet festve a jelenlegi munkaerő-piaci igényekről.

  • Edupress
A vizsgálat során 2007 májusa és 2008 májusa között 5109 álláshirdetést rögzítettek az elemzők egy pár nagyobb, nyomtatott és online termék figyelembe vételével (Népszabadság, HVG, www.jobmonitor.hu, Közlöny-kiadványok).

A képzésterületek szerinti megoszlás vizsgálatánál az látszik, hogy a feladott álláshirdetések nagy részében, 60 százalékában műszaki és gazdaságtudományi végzettségű diplomásokat keresnek a munkáltatók. 7-9 százalék körül mozog az orvosi, egészségtudományi és jogi, közigazgatási végzettségű diplomások iránti igény, 4 százalék az informatikai végzettségűeknek kedvező álláshirdetés aránya. Évek óta 1-2 százalék körül mozog a bölcsészettudományi, agrár, természettudományi, pedagógus és társadalomtudomány területén végzett okleveles munkavállalók iránti igény.

Főként a multinacionális cégek keresnek munkaerőt

Az állások jelentős részét a multinacionális cégek hirdetik meg, 8-8 százalék körüli a hazai kis-és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok által meghirdetett állásajánlatok aránya. 1-3 százalék a szerepe a költségvetési szervek (minisztériumok, háttérintézmények, egyetemek, egészségügyi intézmények) álláshirdetéseinek, a non profit szféra szerepvállalása szinte teljesen elhanyagolható az álláshirdetések között.

Fővárosi túlsúly a hirdetésekben

A vizsgált álláshirdetéseket feladó cégek többsége, 40 százaléka fővárosi székhellyel rendelkezik. Ennek oka lehet az is, hogy az elemzett, országos kiadványok többségében inkább a fővárosi hirdetők jelennek meg, míg a vidéki álláskeresők és kínálók inkább a regionális és helyi sajtóban próbálják elérni egymást. A községekben kínált és külföldi munkalehetőségek aránya rendkívül alacsony, 5 százalék alatt mozog. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a vizsgált állásajánlatok több mint 26 százalékánál a meghirdetett pozíció helyszíne nincs megjelölve.

A szolgáltatói szektor keresi a legtöbb munkavállalót

Az ágazati, szektorok közötti eloszlást vizsgálva az látszik, hogy a szolgáltatásban erős a humánerőforrás iránti kereslet, a hirdetett állások majdnem egynegyede a tág értelemben vett szolgáltatói szektorhoz köthető. Viszonylag magas, 16 százalék körüli a nehézipar részesedése, a hirdetések 9 százalékban az egészségügybe, 8 százalékában a pénzügyi szektorba keresnek munkaerőt. Szintén magasnak mondható a központi közigazgatási szektorba keresett munkaerő aránya, alacsony azonban a könnyűipar, az 1 százalékban megjelenő mezőgazdaság, a szociális szféra, vagy az ennél is kevesebb hirdetést feladó bányászati szektor aránya.

A legfontosabb a nyelvtudás és a munkatapasztalat

A hirdetések elemzésénél jól látszik, hogy a legegyértelműbb elvárás a diplomások felé, az idegen nyelvismeret. A hirdetések 61 százalékánál egy, 14 százalékánál két nyelv ismerete szükséges. Leggyakoribb kritérium az angol nyelv tárgyalóképes ismerete, de a hirdetések 15 százalékánál a német nyelvet várják el a munkaadók a diplomás munkakörök betöltéséhez. Munkatapasztalatot a hirdetést feladó munkaadók 59 százaléka követeli meg a jelentkezőktől, a többség 2-5 éves gyakorlati időt vár el a munkakör betöltéséhez. Nem ritka azonban az ennél hosszabb idejű munkatapasztalatot igénylők aránya sem, mindössze a hirdetők 2 százaléka jelezte ajánlatában, hogy kifejezetten pályakezdő diplomásokat keres.

Egyéb elvárások

Általános jelenség, hogy a cégek különféle személyesnek tekinthető, vagy speciális jártasságot várnak el a jelentkezőktől. A leggyakoribb a nyitottság, tolerancia, pontosság, lojalitás, sokszor elvárás a nehezebben megfogható dinamizmus, problémamegoldó készség, motiváció, illetve a kommunikációs készség, adminisztratív képesség, íráskészség, stressztűrés, terhelhetőség. Ezen elvárások inkább csak azt jelzik, milyen tulajdonságokkal rendelkező munkavállalót tud legjobban elképzelni a munkaadó az adott pozíció betöltésére. Fontosabb azonban, amikor a munkáltató valamilyen konkrétabb jártasságot, készséget követel meg leendő munkavállalójától. Ilyen gyakran a számítógépes ismeretek mellett a saját gépkocsival és jogosítvánnyal rendelkezés, a saját autó, az erkölcsi bizonyítvány, vagy a különféle speciális szakmai ismeretek köre. 

www.edupress.hu

Állást keres? - látogassa meg a Jobline.hu-t, a HVG állásportálját!
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.