Van még hova fejlődnie Magyarországnak, az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint ugyanis Magyarország a tagállamok között az utolsók között van az állampolgárok nyelvtudása alapján. A magyarok mindössze 25 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. A jövőben azonban ez változhat, mert az Európai Unió komoly fejlesztéseket tervez.
Több száz millió eurót szán a következő években az Európai Unió a nyelvoktatás fejlesztésére, ennek Magyarország is nagy hasznát veheti, hiszen a magyarok a közösség sereghajtói közé tartoznak az idegennyelvtudás tekintetében - mondta Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa hétfőn Budapesten az MTI-nek. Hozzátette: az Európai Bizottság kész segíteni annak érdekében, hogy minél több magyar tanuljon nyelveket.
A kérdésben politikai párbeszédet kell folytatni a magyar döntéshozókkal, át kell adni a tapasztalatokat, közösségi programokat kell támogatni - sorolta a feladatokat a biztos. A nyelvtanulásra több száz millió euró áll rendelkezésre az európai projektek keretében. Például csak az élethosszig tartó tanulás programban összesen 120 millió euróra lehet pályázni - tette hozzá a politikus. Az európai forrásokból a kisebbségek nyelvhasználatának megőrzésére is juthat majd - mutatott rá Leonard Orban. Az európai biztos azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy tárgyalt az Országgyűlés európai ügyek bizottsága, a kulturális és sajtóbizottság, valamint az oktatási és tudományos bizottság tagjaival. Az összevont bizottsági ülésen Leonard Orban kiemelte: az Európai Bizottság célja, hogy a uniós állampolgárok legalább két idegen nyelvet beszéljenek. A biztos arról is beszélt, hogy az angol nyelv használata önmagában nem elegendő a politikai, gazdasági kapcsolatokban. Fontos az európai nyelvek népszerűsítése is a kontinensen túl, hiszen ezzel az európai kultúrát is meg lehet ismertetni más államokban - tette hozzá. Az európai biztos azt követően érkezett háromnapos magyarországi látogatásra, hogy szeptember 18-án az Európai Bizottság bejelentette a többnyelvűségi stratégia elindítását. A kezdeményezés célja, hogy az anyanyelvükön kívül még legalább két nyelvet beszéljenek az állampolgárok. Ezen kívül a bevándorlóknak meg kell adni a nyelvtanulási lehetőséget a befogadó országokban. A stratégiai szerint azért is ösztönözni kell a nyelvtanulást, hogy növekedjen az európai munkaerő mobilitása. A bizottság ösztönözné az Európán kívüli nyelvek oktatását is. Az Európai Uniónak jelenleg 23 hivatalos nyelve van, emellett nagyjából hatvan kisebbségi és regionális nyelvet tartanak nyilván. A bevándorlókét is figyelembe véve így 175 nemzet van jelen nyelvével Európában.MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
