Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet az EU-ban

A legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak anyanyelvén tud megszólalni - áll az Eurostat legújabb felmérésében, melyet a Népszabadság közölt. Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített kutatásban a 27 tagállam 25 és 64 év közötti állampolgárainak nyelvtudását vizsgálták. A felmérés legjobbja Szlovénia lett, őt követi Szlovákia, majd Finnország.

  • Edupress

Szlovéniában a 25 és 64 év közötti lakosság 28,1 százaléka két, vagy annál több idegen nyelvet beszél, a rangsorban utolsó előtti helyre került Portugáliában viszont a lakosság 51,3 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelven, ez hazánkban 75 százalék.

A felmérés magyar vonatkozásainak okairól Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke a Népszabadságnak elmondta: a statisztikai eredmény nyelvi elszigeteltségünk eredménye. "Egy lengyelnek könnyebb megtanulnia oroszul, egy hollandnak angolul, egy szlovák megérti a cseh nyelvet és fordítva, és a portugáloknak se okoz gondot megérteniük magukat az olaszokkal vagy a spanyolokkal" - nyilatkozta az elnök.

A lap a Nyesze és a Medián egy korábbi felmérésnek eredményeiről is beszámol, mely szerint a 15 és a 44 év közötti lakosság 45 százaléka vallott úgy, hogy csak magyarul tud megszólalni. A 2004-ben megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozta, hogy beszél angolul, 10 százalékuk pedig a német nyelvről mondta el ugyanezt.A válaszadók akkor az általános iskolai nyelvoktatás színvonalát hármassal, a középiskolai nyelvi képzést 3,5-tel értékelték, de a felsőoktatás esetében sem érte el az értékelés a négyes átlagot.

 

edupress

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.