Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet az EU-ban

A legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak anyanyelvén tud megszólalni - áll az Eurostat legújabb felmérésében, melyet a Népszabadság közölt. Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített kutatásban a 27 tagállam 25 és 64 év közötti állampolgárainak nyelvtudását vizsgálták. A felmérés legjobbja Szlovénia lett, őt követi Szlovákia, majd Finnország.

  • Edupress

Szlovéniában a 25 és 64 év közötti lakosság 28,1 százaléka két, vagy annál több idegen nyelvet beszél, a rangsorban utolsó előtti helyre került Portugáliában viszont a lakosság 51,3 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelven, ez hazánkban 75 százalék.

A felmérés magyar vonatkozásainak okairól Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke a Népszabadságnak elmondta: a statisztikai eredmény nyelvi elszigeteltségünk eredménye. "Egy lengyelnek könnyebb megtanulnia oroszul, egy hollandnak angolul, egy szlovák megérti a cseh nyelvet és fordítva, és a portugáloknak se okoz gondot megérteniük magukat az olaszokkal vagy a spanyolokkal" - nyilatkozta az elnök.

A lap a Nyesze és a Medián egy korábbi felmérésnek eredményeiről is beszámol, mely szerint a 15 és a 44 év közötti lakosság 45 százaléka vallott úgy, hogy csak magyarul tud megszólalni. A 2004-ben megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozta, hogy beszél angolul, 10 százalékuk pedig a német nyelvről mondta el ugyanezt.A válaszadók akkor az általános iskolai nyelvoktatás színvonalát hármassal, a középiskolai nyelvi képzést 3,5-tel értékelték, de a felsőoktatás esetében sem érte el az értékelés a négyes átlagot.

 

edupress

Hozzászólások

Elkezdődött az ovi, de még várni kell az óvodai nevelő státusz kivezetésére és a rugalmas óvoda-iskola átmenetre is

Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu