Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet az EU-ban

A legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak anyanyelvén tud megszólalni - áll az Eurostat legújabb felmérésében, melyet a Népszabadság közölt. Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített kutatásban a 27 tagállam 25 és 64 év közötti állampolgárainak nyelvtudását vizsgálták. A felmérés legjobbja Szlovénia lett, őt követi Szlovákia, majd Finnország.

  • Edupress

Szlovéniában a 25 és 64 év közötti lakosság 28,1 százaléka két, vagy annál több idegen nyelvet beszél, a rangsorban utolsó előtti helyre került Portugáliában viszont a lakosság 51,3 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelven, ez hazánkban 75 százalék.

A felmérés magyar vonatkozásainak okairól Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke a Népszabadságnak elmondta: a statisztikai eredmény nyelvi elszigeteltségünk eredménye. "Egy lengyelnek könnyebb megtanulnia oroszul, egy hollandnak angolul, egy szlovák megérti a cseh nyelvet és fordítva, és a portugáloknak se okoz gondot megérteniük magukat az olaszokkal vagy a spanyolokkal" - nyilatkozta az elnök.

A lap a Nyesze és a Medián egy korábbi felmérésnek eredményeiről is beszámol, mely szerint a 15 és a 44 év közötti lakosság 45 százaléka vallott úgy, hogy csak magyarul tud megszólalni. A 2004-ben megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozta, hogy beszél angolul, 10 százalékuk pedig a német nyelvről mondta el ugyanezt.A válaszadók akkor az általános iskolai nyelvoktatás színvonalát hármassal, a középiskolai nyelvi képzést 3,5-tel értékelték, de a felsőoktatás esetében sem érte el az értékelés a négyes átlagot.

 

edupress

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.