Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet az EU-ban

A legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak anyanyelvén tud megszólalni - áll az Eurostat legújabb felmérésében, melyet a Népszabadság közölt. Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített kutatásban a 27 tagállam 25 és 64 év közötti állampolgárainak nyelvtudását vizsgálták. A felmérés legjobbja Szlovénia lett, őt követi Szlovákia, majd Finnország.

  • Edupress

Szlovéniában a 25 és 64 év közötti lakosság 28,1 százaléka két, vagy annál több idegen nyelvet beszél, a rangsorban utolsó előtti helyre került Portugáliában viszont a lakosság 51,3 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelven, ez hazánkban 75 százalék.

A felmérés magyar vonatkozásainak okairól Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke a Népszabadságnak elmondta: a statisztikai eredmény nyelvi elszigeteltségünk eredménye. "Egy lengyelnek könnyebb megtanulnia oroszul, egy hollandnak angolul, egy szlovák megérti a cseh nyelvet és fordítva, és a portugáloknak se okoz gondot megérteniük magukat az olaszokkal vagy a spanyolokkal" - nyilatkozta az elnök.

A lap a Nyesze és a Medián egy korábbi felmérésnek eredményeiről is beszámol, mely szerint a 15 és a 44 év közötti lakosság 45 százaléka vallott úgy, hogy csak magyarul tud megszólalni. A 2004-ben megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozta, hogy beszél angolul, 10 százalékuk pedig a német nyelvről mondta el ugyanezt.A válaszadók akkor az általános iskolai nyelvoktatás színvonalát hármassal, a középiskolai nyelvi képzést 3,5-tel értékelték, de a felsőoktatás esetében sem érte el az értékelés a négyes átlagot.

 

edupress

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.