A legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak anyanyelvén tud megszólalni - áll az Eurostat legújabb felmérésében, melyet a Népszabadság közölt. Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített kutatásban a 27 tagállam 25 és 64 év közötti állampolgárainak nyelvtudását vizsgálták. A felmérés legjobbja Szlovénia lett, őt követi Szlovákia, majd Finnország.
Szlovéniában a 25 és 64 év közötti lakosság 28,1 százaléka két, vagy annál több idegen nyelvet beszél, a rangsorban utolsó előtti helyre került Portugáliában viszont a lakosság 51,3 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelven, ez hazánkban 75 százalék.
A felmérés magyar vonatkozásainak okairól Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke a Népszabadságnak elmondta: a statisztikai eredmény nyelvi elszigeteltségünk eredménye. "Egy lengyelnek könnyebb megtanulnia oroszul, egy hollandnak angolul, egy szlovák megérti a cseh nyelvet és fordítva, és a portugáloknak se okoz gondot megérteniük magukat az olaszokkal vagy a spanyolokkal" - nyilatkozta az elnök.
A lap a Nyesze és a Medián egy korábbi felmérésnek eredményeiről is beszámol, mely szerint a 15 és a 44 év közötti lakosság 45 százaléka vallott úgy, hogy csak magyarul tud megszólalni. A 2004-ben megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozta, hogy beszél angolul, 10 százalékuk pedig a német nyelvről mondta el ugyanezt.A válaszadók akkor az általános iskolai nyelvoktatás színvonalát hármassal, a középiskolai nyelvi képzést 3,5-tel értékelték, de a felsőoktatás esetében sem érte el az értékelés a négyes átlagot.
edupress
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
