Az álláshirdetések 68 százalékában szerepel a pályázat feltételeként valamilyen idegen nyelv, leginkább az angol ismerete - derül ki a Workania.hu legfrissebb felméréséből.
Az internetes állásportál a kutatásában megvizsgálta, hogy az elmúlt egy évben Magyarországon megjelent több ezer online álláshirdetésben a munkáltatók milyen gyakran fogalmazzák meg elvárásként valamilyen idegen nyelv ismeretét, és ennek milyen arányban felel meg az álláskeresők önéletrajzában feltüntetett "munkaképes" nyelvtudás.
A felmérés szerint az összes álláshirdetés 64 százalékában szerepel az angol nyelvtudás elvárásként. Német nyelvet a pályázatok 13 százalékában várnak a munkáltatók, francia 3,8 százalékában szerepel, míg a további eredmények: orosz 2,6 százalék, olasz 2 százalék, lengyel 1,6 százalék, cseh 1,2 százalék, román 1,1 százalék.
A hirdetésekre jelentkező álláskeresők 48 százaléka jelöli meg az angolt, mint munkaképes nyelvtudást, németül a pályázók 29 százaléka tud, a román nyelvismeret az álláskeresők 3,1 százalékánál szerepel, a francia pedig 2,8 százalékuknál. A pályázók 2,3 százaléka használja munkaképes nyelvként az olaszt, 2,2 százalékuk az orosz nyelvet, 1,5 százalékuk pedig a spanyolt és a szlovákot.
A kutatás során feltérképezték néhány környező ország álláskeresőit is: Csehországban angolul az álláskeresők 59 százaléka, németül 43 százalék, oroszul pedig 16 százalék beszél. Szlovákiában ez az arány 66, 48 illetve 13 százalék. Az angol nyelv, mint követelmény a hirdetések 69 százalékában szerepel a cseheknél, Szlovákiában ez az érték 52 százalék. Német nyelvet 16, illetve 14 százalékban várnak el országonként.
A Workania kutatói egyes munkakörökre vonatkozóan is elemezték a magyarországi elvárásokat. A középvezetői, menedzseri pozíciókra vonatkozó hirdetések 62 százalékában szerepelt elvárásként valamilyen idegen nyelv ismerete, ugyanez a feltétel 72 százalék a felsővezetők körében. A menedzserek keresésére irányuló hirdetések 23 százalékában, a felsővezetőket keresők 35 százalékában pedig az angoltól eltérő másik idegen nyelv ismeretének szükségessége jelenik meg.
mti
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
