EU támogatással az EU piacra

A magyar cégek – különösen a kisvállalkozás kereteiből kitörni igyekvők – szinte kikerülhetetlen akadályként tapasztalják meg a nyelvtudás hiányából eredő kommunikációs problémákat a nemzetközi vállalatok beszállítói piacán. Ez különösen igaz elsősorban német nyelvre „szakosodott” térségünkben az angol, vagy pláne a francia, vagy éppen az olasz nyelv tekintetében.

  • Eduline

Ez utóbbiak a piacon lévő cégek viszonylagosan kisebb számából eredően nem okoznak általában gondot a cégeknek. Azonban az angol nyelv, mely több nagy – például a banki – szakma „hivatalos” nyelve, már komolyabb problémák forrását jelenti. Emellett az üzleti angolban nem a konyhaangol, vagy az alapszintű angol nyelvtudás a követelmény – a kiemelt partnerekkel pedig a legtöbb esetben a cég vezetőinek, tulajdonosainak kell kapcsolatba kerülniük, ráadásul így lehetőség sincs kezdő, de nyelvet jól beszélő új kollégákkal a probléma áthidalására.

Szerencsére a vállalkozások egyre jelentősebb része lép még időben, és egyre nagyobb százalékban forrást is találnak a tudásfejlesztéshez – mint ahogy azt az egyik magyar tulajdonú személyzeti szolgáltató csoport érdekkörébe tartozó Pannónia-Trend Kft. is tette a tavalyi (2007) évben, amikor sikeresen pályázott az EU-s támogatási rendszerben.

A „Nyelvi készségek megszerzése új piaci szegmensek eléréséhez” címen beadott pályázattal a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében 2 198 000 támogatást nyert a cég, melyből a 14 hónapos projektidőszak alatt 4 fő intenzív és alapos képzését oldották meg az üzleti angolra koncentrálva, a Villám Nyelviskola közreműködésével. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében közreműködő ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht-val került megkötésre a támogatási szerződés.

Az eredmények pedig már a képzési projekt során jelentkeztek, hiszen az új partnereknek is hála, a Pannónia-Trend Kft. minden eddiginél sikeresebb évzárásban reménykedhet.

Az újabb pályázati lehetőségek folyamatos megnyílásával pedig térségünk és az ország egyre több vállalkozása kerülhet még közelebb az európai piaci lehetőségekhez – mindehhez európai uniós forrásokat felhasználva.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu