Leghamarabb 2024-ben vagy 2025-ben derülhet ki, előrelépnek-e a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az alapítványi fenntartásba került egyetemek.
Rengeteget veszít a felsőoktatás azzal, ha a huszonegy „modellváltó” egyetem végleg kimarad az 1987 óta működő Erasmus-programból. De mit veszítenek az egyetemisták? Hallgatókkal, friss diplomásokkal és szülőkkel beszélgettünk arról, mit jelent számukra az Erasmus – van, aki ezzel az ösztöndíjjal utazott életében először külföldre, más olyan szakmai tapasztalatokat szerzett, amely hazatérve aranyat ért.
Az egyetem a nemzetközi csereprogram és Horizont program kapcsán felvette a kapcsolatot az illetékes szakmai szervekkel.
Nem fogadják el az Európai Bizottság döntését – ezt közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium, amely szerint az idei Erasmus-programokat nem érinti a változás.
Átmenetileg nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ programból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. Márpedig Magyarországon 21 ilyen egyetem van.
A magyarországi „alapítványosított” egyetemekről az El País közölt elemző anyagot.
A meghatározott összegnél ezermilliárd forinttal költött többet 2021-ben a Technológiai és Ipari Minisztérium: bőven jutott a Fudan Egyetem alapítványának és a modellváltáson átesett intézményeknek is.
„Komplex reáltárgyakról” is beszélt Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában, szerdán. A leendő tárcavezető kitért a modellváltásra is, képviselői kérdésre azt mondta, nem szerepel a tervek között újabb egyetemek modellváltása.
Van, akinek 106 százalékkal, másoknak 94 százalékkal emelkedett a fizetése az Óbudai Egyetemen.
Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre - ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket néhány napja arra kértünk, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek. Itt-ott érdekes válaszok születtek.
A modellváltásért felelős kormánybiztos erről a HVG Diploma különszámának beszélt.
Már a Parlament előtt van az salátatörvény, amellyel újabb ingatlanokat terveznek ingyenesen átadni az idén felállított egyetemi alapítványoknak.
Legyen újra 18 év a tankötelezettségi korhatár, dolgozzák át a tanterveket, adjanak nagyobb szakmai szabadságot a tanároknak, változzon az állami iskolák fenntartói rendszere, kapjanak magasabb bért a pedagógusok – többek között ilyen oktatási javaslatok szerepelnek az ellenzéki pártok programjaiban. Kíváncsiak vagyunk, mit gondolnak ezekről a kérdésekről az Eduline olvasói, és változtatnának-e például a kötelező olvasmányok listáján, a mindennapos testnevelésen vagy az iskolakezdés időpontján.
A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben. Nyáron újabb tíz egyetem váltott fenntartót, így már csak öt állami egyetem és egy állami főiskola működik az országban, indult viszont egy új felsőoktatási intézmény. Az iskolai szexuális felvilágosítás szabályait alapjaiban írta át a kormány, amelynek tavalyi (sokat kritizált) döntése alapján szeptembertől már hat évfolyam kezd tanulni az újraszabott Nemzeti alaptanterv alapján.
Szám szerint öt egyetemnek nyújtanak majd szakmai támogatást.
A korábbi rektor az egyetem vagyonkezelő alapítványának lesz a kuratóriumi elnöke.
Hatvannégy egyetem és főiskola közül mindössze hat marad állami kézben, a szeptembert a hallgatók majdnem kétharmada alapítványi, magán- vagy egyházi felsőoktatási intézményben kezdi majd, Budapesten kívül egy állami egyetem sem működik majd. Ilyen lesz az új világ a felsőoktatásban augusztus 1-től.
