Jövő héten visszatérnek az oltóorvosok az iskolákba, hogy beadják a második vakcinát a tanév elején koronavírus ellen beoltott diákoknak - közölték pénteken a koronavirus.gov.hu kormányzati oldalon.
Kötelezővé tette a maszkviselést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hallgatóknak az előadásokon és a szemináriumokon is fel kell venniük a maszkot. Nem ez az első egyetem, ahol szigorítottak a járványügyi szabályokon: az ELTE és a pécsi egyetem épületeiben is el kell takarni az orrot és a szájat.
Nem mindenki örül, ha az iskolaigazgatók az oltás mellett kampányolnak.
Egy járványügyi modell alapján idén ősszel az általános iskolákban több megbetegedés lehet a delta-variáns miatt.
Kötelező a maszkviselés a folyosókon, a büfében, a lépcsőházban, egyedül az osztályteremben nem kell eltakarni az orrot és a szájat – több középiskolában ilyen járványügyi szabállyal indult az új tanév. Van, ahol az épületbe érkező szülőktől védettségi igazolványt kérnek, máshol a diákokon és a tanárokon, ott dolgozókon kívül senki nem léphet be az iskolába, legfeljebb előzetes engedéllyel. Változatos előírásokat találtunk a közép- és általános iskolák oldalán, némelyik jóval szigorúbb, mint a minisztériumi ajánlás.
Az Egyesült Királyság négy nemzetének tisztifőorvosai közös hétfői közleményükben javasolták, hogy a 12-15 éves korosztály egészséges tagjai is megkapják a koronavírus elleni oltás legalább egy dózisát.
Csak a védettségi igazolvány bemutatása után lehet beköltözni több egyetemi kollégiumba, azok a hallgatók, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen, nem kaptak férőhelyet – tudta meg az Eduline. Az innovációs minisztérium is azt javasolja a felsőoktatási intézményeknek, hogy a kollégiumokat „lehetőség szerint” csak beoltott hallgatók használják, de az erre vonatkozó szabályokról az egyetemek, főiskolák döntenek.
Angliában is megkezdődött az új tanév, Skóciában pedig már két héttel ezelőtt visszatértek a diákok az iskolapadba. Az legtöbb intézményben nem kell maszkot viselni, és a távolságtartás szabályai sincsenek már érvényben. A tanárok furcsa érzésekkel kezdenek neki az új tanévnek külföldön is.
Minden ötödik iskolában van olyan tanár, akinek nincs felsőfokú végzettsége - közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely szerint az iskolákban rendszeresen kellene tesztelni a diákokat és a tanárokat.
Ausztriában a tanév első hetében folyamatosan tesztelik majd a diákokat és a tanárokat, akiknek kötelező lesz maszkot viselniük. Franciaországban több ezer oltópontot nyitnak az iskolákban, az Egyesült Államokban eltérő szabályok mellett kezdik az oktatást az intézmények – van, ahol hetente kétszer végeznek majd PCR-teszteket, máshol a maszkviselésről is a szülők döntenek. Különböző forgatókönyvekkel készülnek az országok a tanévkezdésre és a koronavírus-járvány negyedik hullámára.
A tantermi oktatás a tanév végéig már nem áll vissza.
A végzős diák szerint voltak, akik már hetekkel az érettségi előtt önkéntes karanténba vonultak, nehogy elkapják a vírust, az emelt szintű vizsgákra azonban már nem jutottak el, mert a középszintűek alatt megfertőződtek.
Egy nap alatt újabb 30 ezren írták alá az ADOM Diákmozgalom petícióját, amelyben azt kérik a kormánytól, hogy május 10-től se legyen kötelező bejárni a középiskolákba és az általános iskolák felső tagozatára.
Két nap alatt 20 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet az ADOM Diákmozgalom indított a középiskolák és az általános iskolák felső tagozatainak május 10-i nyitása ellen.
Nincs szélessávú internet és megfelelő számítógép, otthon pedig nincs tanulásra alkalmas hely – ilyen akadályokkal szembesültek az elmúlt hónapokban azok az érettségizők, akik az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi gondokkal küzdő családokban. Bőven volt munka a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó civil szervezeteknél a távoktatás hónapjai alatt, de sikertörténetek is akadnak: van olyan végzős gimnazista, aki Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebb kistelepüléséről juthat be a jogi egyetemre.
Nemcsak orvostanhallgatók, leendő ápolók, mentőtisztek és szülésznők, hanem más szakokon tanulók közül is sokan vállaltak munkát önkéntesként a koronavírus-járvány kirobbanása óta. Van, aki oltóponti adminisztrátorként vagy telefonos diszpécserként dolgozik, mások korrepetálást, pszichológiai tanácsadást tartanak, ELTE-s informatikushallgatók pedig önjáró, mesterséges intelligenciát alkalmazó fertőtlenítő robot fejlesztésében segítettek.
Másfél hónap múlva kezdődik a tavaszi érettségi szezon, az államtitkárság pedig arra készül, hogy az írásbelik mellett a szóbeliket is megtartják. De vajon milyen szabályok vonatkoznak majd azokra a diákokra, akik koronavírus-fertőzés vagy hatósági házi karantén miatt nem tudnak vizsgázni?
Sem az írásbelit, sem a szóbelit nem tartják meg.
A mostani végzősöknek nemcsak az érettségi körüli bizonytalansággal és az elmaradt iskolai mérföldkövekkel – szalagavató, bankett, szerenád, ballagás – kell megküzdeniük, a pandémia az identitáskeresés időszakát is megnehezíti. E téren is egészen másként alakul az életük, mint a két-három évvel idősebb társaiknak.
Több budapesti kerületben mindössze harminc-negyven óvodás felügyeletét kellett megszervezni a múlt héten, az Eduline által kikért adatok alapján sok helyen a gyerekek mindössze öt százalékát vitték be az ügyeletes óvodákba. Van, ahol hetente tesztelik az intézmények dolgozóit, máshol az alacsony létszám ellenére „járványügyi megfontolásokból” az összes óvodát nyitva tartják.
