Pótvizsga? Dupla szóbeli? Hogyan érettségiznek majd a koronavírusos diákok?

Másfél hónap múlva kezdődik a tavaszi érettségi szezon, az államtitkárság pedig arra készül, hogy az írásbelik mellett a szóbeliket is megtartják. De vajon milyen szabályok vonatkoznak majd azokra a diákokra, akik koronavírus-fertőzés vagy hatósági házi karantén miatt nem tudnak vizsgázni?

  • Tóth Alexandra

„A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta az idei érettségiről Maruzsa Zoltán múlt héten az Inforádiónak. A köznevelési államtitkár szerint tavaly tavasszal, a jelenleginél bizonytalanabb helyzetben is meg tudták szervezni az írásbelit, az őszi érettségi időszakban pedig harmincezren szóbeliztek, úgyhogy „forgatókönyvekkel fel vagyunk készülve, de a diákok többsége érettségizni akar”.

A kormányzati optimizmus ellenére érdemes előre felkészülni arra az esetre, ha egy végzős középiskolás azért nem tud elmenni a vizsgákra, mert igazoltan koronavírusos vagy hatósági házi karanténban van. Nézzük, eddig mit tudunk.

Pótló írásbeli, két tétel a szóbelin

Az Oktatási Hivatal (OH) oldalán még nem tette közzé a májusi vizsgákra vonatkozó járványügyi előírásokat (pontosabban nem mindet), ezért egyelőre csak az őszi érettségin alkalmazott szabályokat lehet tanulmányozni. Az őszi írásbeli vizsgákat egyébként október 16-tól 30-ig tartották, amikor 900 és 4000 között mozgott a napi új esetszám, míg a novemberi szóbelik idején naponta 4000-6000 új fertőzöttet találtak.

Vagyis már akkor is komoly járványügyi helyzetben kellett megszervezni a vizsgákat - a szabályzat alapján a középiskoláknak fel kellett készülniük arra, mi történik, ha egy diák igazolt koronavírus-fertőzés miatt nem tud vizsgázni.

Az őszi érettségi szezonban ezek voltak a részletszabályok:

  • Ha valaki az írásbelin nem tudott részt venni, akkor az érettségi jelentkezést fogadó iskola igazgatója engedélyezhette, hogy az adott vizsgaidőszakban a diák pótló vizsgát tegyen.
  • Ha nem volt lehetőség az adott vizsgaidőszakban pótló írásbelire, akkor az igazgató engedélyezhette, hogy a vizsgázó ezt szóbelivel pótolja. Ebben az esetben két tételt kellett húzni a szóbelin. Nyilván ebben az esetben a felkészülésre és a feleletre szánt idő is kétszer annyi volt, mint normál esetben, emellett a diákok tízperces pihenőidőt is kérhettek a második tétel kihúzása előtt. Viszont a vizsgatermet nem hagyhatták el.
  • Ha az adott vizsgatárgyból nem volt szóbeli vizsga, az igazgató engedélyezhette, hogy a diák ahelyett egy másik vizsgatárgyat válasszon (még ha nem is életszerű, hogy egy diák a hónapokig tartó felkészülés után egy teljesen új tantárgyból menjen el vizsgázni). Amennyiben az újonnan választott vizsgatárgy írásbelije már lezajlott, akkor azt szóbelivel lehetett pótolni.
  • Ha valaki a gyakorlati vizsgarész alatt volt beteg, ezt szintén szóbelivel lehetett pótolni – a fentiekben leírtak szerint.
  • Ha valaki beteg volt a szóbeli napján, akkor az igazgató engedélyével az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján ismételhette meg a vizsgát, vagy ha erre nem volt mód, akkor az volt a szabály, hogy a vizsgázó a következő vizsgaidőszakban tehet majd pótló vizsgát.

Akik hatósági karanténban voltak, vagy a belépéskor kötelező hőmérsékletméréskor derült ki róluk, hogy lázasak, szintén nem vehetettek részt a vizsgán. Rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint az igazoltan beteg vizsgázókra.

Másfél méter, maszk, dolgozatok karanténban

Míg a karanténban lévő/beteg érettségizőket érintő aktuális szabályok még nincsenek fenn az Oktatási Hivatal oldalán, a szervezésre vonatkozó előírásokat már el lehet olvasni, azt ugyanis még január végén nyilvánosságra hozta az OH.

A tavaszi érettségin maximum 10-en lehetnek majd egy teremben, minimum 1,5 méteres távolságot kell tartani egymástól, és minden helyszínen biztosítani kell kézfertőtlenítőt. Az írásbeli alatt a maszkviselés a vizsgaszervezőknek és a felügyelő tanároknak kötelező lesz, érdekesség viszont, hogy bár még az utcán is mindenhol kötelező maszkot hordani, addig a vizsgázóknak ezt csak a vizsga előtt kell felvenniük, az írásbeli alatt nem – a dokumentum szerint ekkor csak ajánlott a viselése.

A dolgozatok idén is karanténba kerülnek, az OH ajánlásai szerint a csomagokat felbontás előtt 24 órára el kell zárni, illetve a beszedés után is félreteszik azokat egy napra. Az iskolák akár online is elküldhetik a dolgozatokat el a javítóknak, így a tanároknak nem feltétlenül kell bemenniük az intézménybe.

A szóbelikre is hasonló szabályok vonatkoznak majd. Ekkor is tartani kell a 1,5 méteres távolságot, és a vizsgabizottság tagjai, illetve a vizsgán közreműködők számára a védőmaszk viselése kötelező lesz. Ugyanakkor a diákoknak szintén csak addig kell viselniük majd a maszkot, amíg az épületben várakoznak, a szóbeli felkészülés alatt már csak ajánlott, míg a felelet során egyáltalán nem kötelező azt felvenni.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.