Másfél hónap múlva kezdődik a tavaszi érettségi szezon, az államtitkárság pedig arra készül, hogy az írásbelik mellett a szóbeliket is megtartják. De vajon milyen szabályok vonatkoznak majd azokra a diákokra, akik koronavírus-fertőzés vagy hatósági házi karantén miatt nem tudnak vizsgázni?
„A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta az idei érettségiről Maruzsa Zoltán múlt héten az Inforádiónak. A köznevelési államtitkár szerint tavaly tavasszal, a jelenleginél bizonytalanabb helyzetben is meg tudták szervezni az írásbelit, az őszi érettségi időszakban pedig harmincezren szóbeliztek, úgyhogy „forgatókönyvekkel fel vagyunk készülve, de a diákok többsége érettségizni akar”.
A kormányzati optimizmus ellenére érdemes előre felkészülni arra az esetre, ha egy végzős középiskolás azért nem tud elmenni a vizsgákra, mert igazoltan koronavírusos vagy hatósági házi karanténban van. Nézzük, eddig mit tudunk.
Pótló írásbeli, két tétel a szóbelin
Az Oktatási Hivatal (OH) oldalán még nem tette közzé a májusi vizsgákra vonatkozó járványügyi előírásokat (pontosabban nem mindet), ezért egyelőre csak az őszi érettségin alkalmazott szabályokat lehet tanulmányozni. Az őszi írásbeli vizsgákat egyébként október 16-tól 30-ig tartották, amikor 900 és 4000 között mozgott a napi új esetszám, míg a novemberi szóbelik idején naponta 4000-6000 új fertőzöttet találtak.
Vagyis már akkor is komoly járványügyi helyzetben kellett megszervezni a vizsgákat - a szabályzat alapján a középiskoláknak fel kellett készülniük arra, mi történik, ha egy diák igazolt koronavírus-fertőzés miatt nem tud vizsgázni.
Az őszi érettségi szezonban ezek voltak a részletszabályok:
Akik hatósági karanténban voltak, vagy a belépéskor kötelező hőmérsékletméréskor derült ki róluk, hogy lázasak, szintén nem vehetettek részt a vizsgán. Rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint az igazoltan beteg vizsgázókra.
Másfél méter, maszk, dolgozatok karanténban
Míg a karanténban lévő/beteg érettségizőket érintő aktuális szabályok még nincsenek fenn az Oktatási Hivatal oldalán, a szervezésre vonatkozó előírásokat már el lehet olvasni, azt ugyanis még január végén nyilvánosságra hozta az OH.
A tavaszi érettségin maximum 10-en lehetnek majd egy teremben, minimum 1,5 méteres távolságot kell tartani egymástól, és minden helyszínen biztosítani kell kézfertőtlenítőt. Az írásbeli alatt a maszkviselés a vizsgaszervezőknek és a felügyelő tanároknak kötelező lesz, érdekesség viszont, hogy bár még az utcán is mindenhol kötelező maszkot hordani, addig a vizsgázóknak ezt csak a vizsga előtt kell felvenniük, az írásbeli alatt nem – a dokumentum szerint ekkor csak ajánlott a viselése.
A dolgozatok idén is karanténba kerülnek, az OH ajánlásai szerint a csomagokat felbontás előtt 24 órára el kell zárni, illetve a beszedés után is félreteszik azokat egy napra. Az iskolák akár online is elküldhetik a dolgozatokat el a javítóknak, így a tanároknak nem feltétlenül kell bemenniük az intézménybe.
A szóbelikre is hasonló szabályok vonatkoznak majd. Ekkor is tartani kell a 1,5 méteres távolságot, és a vizsgabizottság tagjai, illetve a vizsgán közreműködők számára a védőmaszk viselése kötelező lesz. Ugyanakkor a diákoknak szintén csak addig kell viselniük majd a maszkot, amíg az épületben várakoznak, a szóbeli felkészülés alatt már csak ajánlott, míg a felelet során egyáltalán nem kötelező azt felvenni.
A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
