Angliában is megkezdődött az új tanév, Skóciában pedig már két héttel ezelőtt visszatértek a diákok az iskolapadba. Az legtöbb intézményben nem kell maszkot viselni, és a távolságtartás szabályai sincsenek már érvényben. A tanárok furcsa érzésekkel kezdenek neki az új tanévnek külföldön is.
Akadnak, akik lelkesen vágnak neki az új tanévnek - írja riportjában a Guardian. Az egyik gimnáziumi tanár Oxfordshireből jó ötletnek tartja a levegőt tisztító és annak minőségét ellenőrző berendezéseket (amelyek többek között azt is jelzik, ha a helyiségben túl magas a szén-dioxid- szint, ez ugyanis megakadályozza, hogy a friss levegő megfelelően keringjen), ám tart attól, hogy nem jut majd belőlük minden intézménybe. A tanár szerint mindenki végre megkönnyebbült és fellélegezhet, hogy el lehet hagyni a lakást, visszatérve a megszokott rutinhoz.
Nem mindenki áll azonban ilyen pozitívan a tanévkezdéshez. Az egyik megszólaló tanár úgy fogalmaz, már az iskolanyitás gondolatától rátör a fáradtság. Vissza kell térniük a hosszú jelentések írásához, foglalkozni a szülői kérésekkel – amelyek a digitális oktatás alatt a nap minden szakában érkeztek –, és nem utolsó sorban a diákok mentális egészségén is van mit helyrepofozi. A karantén alatt ugyanis megnőtt azok száma, akik szorongással vagy étkezési rendellenességgel küzdenek.
Más tanárokban is merülnek fel kétségek: egyesek a kormányzati iránymutatás hiányosságaira panaszkodnak, sok a megválaszolatlan kérdés a védekező intézkedések körül. Van, aki úgy fogalmaz, meglepődne, ha a magas esetszámok és a kevés védekező intézkedés mellett simán minden simán menne az idei tanévben.
Mi a helyzet itthon?
Ahogy arról korábban írtunk, nálunk augusztus 30-án kezdődött meg a 12 év felettiek oltása – az akció egészen szeptember 3-ig tart, 3 héttel később pedig a második adag Pfizer-vakcinát kaphatják majd a diákok. Az iskolákban követendő szabályokról Kásler Miklós, az Emmi minisztere még augusztus 25-én írt levelet az iskolák igazgatóinak: a rendelkezések között szerepel, hogy időnként legyen alapos fertőtlenítés, de a maszk viselése nem lesz kötelező, ahogy nem lesz a bejáratnál hőmérsékletmérés és kötelező 1,5 méteres távolságtartás sem. A betegség tüneteit mutató gyerekeket be sem szabad vinni az iskolába, vagy ha ott jelentkeznek a tünetek, el kell különíteni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
