Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Angliában is megkezdődött az új tanév, Skóciában pedig már két héttel ezelőtt visszatértek a diákok az iskolapadba. Az legtöbb intézményben nem kell maszkot viselni, és a távolságtartás szabályai sincsenek már érvényben. A tanárok furcsa érzésekkel kezdenek neki az új tanévnek külföldön is.
Akadnak, akik lelkesen vágnak neki az új tanévnek - írja riportjában a Guardian. Az egyik gimnáziumi tanár Oxfordshireből jó ötletnek tartja a levegőt tisztító és annak minőségét ellenőrző berendezéseket (amelyek többek között azt is jelzik, ha a helyiségben túl magas a szén-dioxid- szint, ez ugyanis megakadályozza, hogy a friss levegő megfelelően keringjen), ám tart attól, hogy nem jut majd belőlük minden intézménybe. A tanár szerint mindenki végre megkönnyebbült és fellélegezhet, hogy el lehet hagyni a lakást, visszatérve a megszokott rutinhoz.
Nem mindenki áll azonban ilyen pozitívan a tanévkezdéshez. Az egyik megszólaló tanár úgy fogalmaz, már az iskolanyitás gondolatától rátör a fáradtság. Vissza kell térniük a hosszú jelentések írásához, foglalkozni a szülői kérésekkel – amelyek a digitális oktatás alatt a nap minden szakában érkeztek –, és nem utolsó sorban a diákok mentális egészségén is van mit helyrepofozi. A karantén alatt ugyanis megnőtt azok száma, akik szorongással vagy étkezési rendellenességgel küzdenek.
Más tanárokban is merülnek fel kétségek: egyesek a kormányzati iránymutatás hiányosságaira panaszkodnak, sok a megválaszolatlan kérdés a védekező intézkedések körül. Van, aki úgy fogalmaz, meglepődne, ha a magas esetszámok és a kevés védekező intézkedés mellett simán minden simán menne az idei tanévben.
Mi a helyzet itthon?
Ahogy arról korábban írtunk, nálunk augusztus 30-án kezdődött meg a 12 év felettiek oltása – az akció egészen szeptember 3-ig tart, 3 héttel később pedig a második adag Pfizer-vakcinát kaphatják majd a diákok. Az iskolákban követendő szabályokról Kásler Miklós, az Emmi minisztere még augusztus 25-én írt levelet az iskolák igazgatóinak: a rendelkezések között szerepel, hogy időnként legyen alapos fertőtlenítés, de a maszk viselése nem lesz kötelező, ahogy nem lesz a bejáratnál hőmérsékletmérés és kötelező 1,5 méteres távolságtartás sem. A betegség tüneteit mutató gyerekeket be sem szabad vinni az iskolába, vagy ha ott jelentkeznek a tünetek, el kell különíteni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.