Egy érettségiző szerint sokan koronavírusosan mehettek vizsgázni, mások tőlük kaphatták el

A végzős diák szerint voltak, akik már hetekkel az érettségi előtt önkéntes karanténba vonultak, nehogy elkapják a vírust, az emelt szintű vizsgákra azonban már nem jutottak el, mert a középszintűek alatt megfertőződtek.

  • Eduline

„Sokan úgy voltak vele, hogy inkább akkor covidosan is bemennek, amire nagyon sok példa volt. Hiszen a barátnőm, aki elkapta a covidot, az érettségik előtt három hétig direkt nem ment sehova, viszont a középszintű érettségiről már a coviddal távozott, tehát valószínűleg valaki behozta az iskolába a vírust” – ezt mondta egy érettségiző diák az ATV Híradójának, aki szerint az eset nem egyedi, ugyanis sok diák inkább tesztelni sem ment el a vizsgák előtt, nehogy egy évet kelljen halasztaniuk.

A híradónak a koronavírusos lány édesanyja is nyilatkozott, aki alátámasztotta, lánya a négy középszintű érettségi után két emelt szintű vizsgáját a fertőzés miatt már nem tudta letenni.

Korábban az Oktatási Hivatal azt válaszolta az Eduline-nak -, illetve az érettségi rendeletben is az szerepelt -, hogy: „a 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell”. Tehát az volt a mondás, hogy akik nem tudtak elmenni az érettségire, azok számára nincs kiskapu, és leghamarabb 2021 őszén vizsgázhatnak majd.

A csütörtöki kormányinfón azonban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, még májusban pótnapot kapnak azok, akik saját hibájukon kívül – tehát például kötelező karantén miatt – nem tudták megírni a vizsgát, de szerették volna. Így a diákokat nem érheti hátrány a felvételin.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.