Két nap alatt 20 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet az ADOM Diákmozgalom indított a középiskolák és az általános iskolák felső tagozatainak május 10-i nyitása ellen.
„Fontosnak tartjuk, hogy ne kötelezhessenek senkit a jelenléti oktatással járó egészségügyi kockázat vállalására. Követeljük, hogy helyi szinten születhessen meg a döntés az oktatás formájáról” – írja a diákmozgalom közleményében.
Kitérnek arra, hogy a napi halálozások száma közel 200, az indiai variáns megjelenése pedig szintén fenyegetést jelenthet azokra, akiknél nem alakult ki a megfelelő védettség. A pedagógusok többsége csupán az oltás első dózisát kapta meg, emellett a 16-18 évesek oltását csak május 10-én kezdik meg. Ez egybeesik a tervezett iskolanyitással, így rendkívül magas a kockázat, hogy az iskolák gócpontokká válnak.
„Országos közvélemény-kutatást is készítettünk az iskolanyitás kapcsán április 12. és 20. között, melyet több mint 35.000-en töltöttek ki. A nagymintás, nem reprezentatív felmérésünk szerint szerint a szülők 78%-a nem érzi biztonságosnak gyermeke iskolába küldését, a tanárok 72%-a nem szeretné kockáztatni egészségét. A diákok 86%-a pedig fél, hogy a jelenléti oktatással még nagyobb veszélynek tennék ki magukat, családjukat, szeretteiket” – írják.
Az ADOM Diákmozgalom ezért azt követeli, hogy
- ne legyen kötelező a jelenléti oktatás május 10-től!ű
- fogadják el a járványhelyzetre hivatkozó szülői igazolásokat érvényesnek a tanév végéig, és ne számítson bele a 250 óra hiányzásba, ha egy diák a vírushelyzet miatt nem szeretné veszélynek kitenni magát és családját- hadd döntsék el a diákok, tanárok, szülők az igazgatóval együtt, hogy kinyisson-e az iskola a tanévből hátralévő 5 hétre! Szülessen helyi döntés arról, hogy milyen formában szeretnék folytatni az oktatást
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
