A mostani végzősöknek nemcsak az érettségi körüli bizonytalansággal és az elmaradt iskolai mérföldkövekkel – szalagavató, bankett, szerenád, ballagás – kell megküzdeniük, a pandémia az identitáskeresés időszakát is megnehezíti. E téren is egészen másként alakul az életük, mint a két-három évvel idősebb társaiknak.
Ebben az életszakban már nem a szülő, a tanár az a viszonyítási pont, amelyiknek a fiatal meg akar felelni, sokkal inkább a kortársaktól várja a visszajelzéseket. Most ez a lehetőség is megszűnt, vagy legalábbis átkerült az online térbe
– magyarázta a hvg 360-nak Nemes Orsolya generációkutató. Mint mondta, ez a korosztály az úgynevezett formatív éveiben van, e képlékeny időszak végén stabilizálódik az az értékrend, világnézet, ami a későbbi életutat nagyban meghatározza.
Bozóki Eszter pszichológus szerint azzal, hogy most minden online történik a mai 18 évesek „nem tudnak kivonulni a családi létből, nem tudnak csámborogni, olyanokat csinálni, amit a szülők nem feltétlen néznek jó szemmel, nem tudnak egészségesen lázadni”. Pedig pont ezeknek az éveknek kellene szólnia a nagy szerelmekről és a nagy csalódásokról.
Azzal Palkovits Nóra tanácsadó szakpszichológus is egyetért, hogy a jelenlegi helyzet valóban nehéz lehet a diákoknak, de úgy véli, ez a későbbi ismerkedésben feltételezhetően nem okoz majd problémát. "Most viszont hiányállapotnak érzékelhetik a kapcsolatok beszűkülését, kifakulását az online platformokra korlátozódva. Feltehetően a pandémia után visszaáll a megszokott működés a kapcsolódások terén is, a kapcsolódásra való képességünket pedig nem felejtjük el ennyi idő alatt" – mondta korábban az Eduline-nak.
Bozóki Eszter szerint sem kell mindent tragikusan felfogni, nem csak rossz oldala van ennek az egyedülálló időszaknak. Lehet, hogy a mai 18-19 éveseknek egy-két körrel tovább fog tartani megtalálniuk a saját útjukat, de a modern világban könnyen váltanak az emberek – akár hasznukra is válhat, hogy az ehhez szükséges rugalmasságot ők már fiatalon megtanulhatták.
Az érettségizők nehézségeiről, illetve a kialakulóban lévő Zoombi generációról itt olvashattok bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
