A felnőtté válás éveit is megnehezíti a koronavírus-járvány

A mostani végzősöknek nemcsak az érettségi körüli bizonytalansággal és az elmaradt iskolai mérföldkövekkel – szalagavató, bankett, szerenád, ballagás – kell megküzdeniük, a pandémia az identitáskeresés időszakát is megnehezíti. E téren is egészen másként alakul az életük, mint a két-három évvel idősebb társaiknak.

  • Eduline

Ebben az életszakban már nem a szülő, a tanár az a viszonyítási pont, amelyiknek a fiatal meg akar felelni, sokkal inkább a kortársaktól várja a visszajelzéseket. Most ez a lehetőség is megszűnt, vagy legalábbis átkerült az online térbe

– magyarázta a hvg 360-nak Nemes Orsolya generációkutató. Mint mondta, ez a korosztály az úgynevezett formatív éveiben van, e képlékeny időszak végén stabilizálódik az az értékrend, világnézet, ami a későbbi életutat nagyban meghatározza.

Bozóki Eszter pszichológus szerint azzal, hogy most minden online történik a mai 18 évesek „nem tudnak kivonulni a családi létből, nem tudnak csámborogni, olyanokat csinálni, amit a szülők nem feltétlen néznek jó szemmel, nem tudnak egészségesen lázadni”. Pedig pont ezeknek az éveknek kellene szólnia a nagy szerelmekről és a nagy csalódásokról.

Azzal Palkovits Nóra tanácsadó szakpszichológus is egyetért, hogy a jelenlegi helyzet valóban nehéz lehet a diákoknak, de úgy véli, ez a későbbi ismerkedésben feltételezhetően nem okoz majd problémát. "Most viszont hiányállapotnak érzékelhetik a kapcsolatok beszűkülését, kifakulását az online platformokra korlátozódva. Feltehetően a pandémia után visszaáll a megszokott működés a kapcsolódások terén is, a kapcsolódásra való képességünket pedig nem felejtjük el ennyi idő alatt" – mondta korábban az Eduline-nak.

Bozóki Eszter szerint sem kell mindent tragikusan felfogni, nem csak rossz oldala van ennek az egyedülálló időszaknak. Lehet, hogy a mai 18-19 éveseknek egy-két körrel tovább fog tartani megtalálniuk a saját útjukat, de a modern világban könnyen váltanak az emberek – akár hasznukra is válhat, hogy az ehhez szükséges rugalmasságot ők már fiatalon megtanulhatták.

Az érettségizők nehézségeiről, illetve a kialakulóban lévő Zoombi generációról itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.