A felnőtté válás éveit is megnehezíti a koronavírus-járvány

A mostani végzősöknek nemcsak az érettségi körüli bizonytalansággal és az elmaradt iskolai mérföldkövekkel – szalagavató, bankett, szerenád, ballagás – kell megküzdeniük, a pandémia az identitáskeresés időszakát is megnehezíti. E téren is egészen másként alakul az életük, mint a két-három évvel idősebb társaiknak.

  • Eduline

Ebben az életszakban már nem a szülő, a tanár az a viszonyítási pont, amelyiknek a fiatal meg akar felelni, sokkal inkább a kortársaktól várja a visszajelzéseket. Most ez a lehetőség is megszűnt, vagy legalábbis átkerült az online térbe

– magyarázta a hvg 360-nak Nemes Orsolya generációkutató. Mint mondta, ez a korosztály az úgynevezett formatív éveiben van, e képlékeny időszak végén stabilizálódik az az értékrend, világnézet, ami a későbbi életutat nagyban meghatározza.

Bozóki Eszter pszichológus szerint azzal, hogy most minden online történik a mai 18 évesek „nem tudnak kivonulni a családi létből, nem tudnak csámborogni, olyanokat csinálni, amit a szülők nem feltétlen néznek jó szemmel, nem tudnak egészségesen lázadni”. Pedig pont ezeknek az éveknek kellene szólnia a nagy szerelmekről és a nagy csalódásokról.

Azzal Palkovits Nóra tanácsadó szakpszichológus is egyetért, hogy a jelenlegi helyzet valóban nehéz lehet a diákoknak, de úgy véli, ez a későbbi ismerkedésben feltételezhetően nem okoz majd problémát. "Most viszont hiányállapotnak érzékelhetik a kapcsolatok beszűkülését, kifakulását az online platformokra korlátozódva. Feltehetően a pandémia után visszaáll a megszokott működés a kapcsolódások terén is, a kapcsolódásra való képességünket pedig nem felejtjük el ennyi idő alatt" – mondta korábban az Eduline-nak.

Bozóki Eszter szerint sem kell mindent tragikusan felfogni, nem csak rossz oldala van ennek az egyedülálló időszaknak. Lehet, hogy a mai 18-19 éveseknek egy-két körrel tovább fog tartani megtalálniuk a saját útjukat, de a modern világban könnyen váltanak az emberek – akár hasznukra is válhat, hogy az ehhez szükséges rugalmasságot ők már fiatalon megtanulhatták.

Az érettségizők nehézségeiről, illetve a kialakulóban lévő Zoombi generációról itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.