Újabb egyetemen szigorítottak a szabályokon, már a Pázmányon is kötelező a maszk

Kötelezővé tette a maszkviselést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hallgatóknak az előadásokon és a szemináriumokon is fel kell venniük a maszkot. Nem ez az első egyetem, ahol szigorítottak a járványügyi szabályokon: az ELTE és a pécsi egyetem épületeiben is el kell takarni az orrot és a szájat.

  • Szabó Fruzsina

„Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk viselése” – ez olvasható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézkedési tervében, az új szabály szeptember 13-a óta érvényes. A hallgatók a kollégiumi szobákban és sportolás közben levehetik a maszkot, az előadásokon és a szemináriumokon azonban nem. Csak az órákat tartó oktatók és a hozzászóló egyetemisták kapnak „felmentést” kapnak arra az időre, amíg beszélnek.

Az egyetem rendezvényein is szigorúbbak a szabályok hétfő óta. A tanórákon és az egyházi szertartásokon kívül minden rendezvényen kérnek védettségi igazolványt a résztvevőktől – a különböző ünnepségeken, könyvbemutatókon, konferenciákon, workshopokon, kulturális programokon is.

Az ELTE-n és Pécsett is kötelező a maszk

Korábban két egyetem jelentette be, hogy kötelezővé teszik a maszkviselést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a tanév eleje óta kötelező a közösségi terekben, például a tantermekben, a folyosókon, a tanulmányi osztályon az orrot és a szájat eltakaró maszk használata.

A Pécsi Tudományegyetemen hétfő óta kötelező a maszk
MTI / Sóki Tamás

A Pécsi Tudományegyetemen - csakúgy, mint a Pázmányon - szeptember 13-tól szigorítottak. Az intézmény operatív stábjának döntése alapján orvosi maszkot kell viselni a Klinikai Központ területén, az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon, a zárt térben tartott értekezleteken, ha nem lehet megfelelően szellőztetni az adott termet, vagy nem lehet biztosítani a távolságtartást. A közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban azonban nem kell maszkot viselni, ahogy az előadást tartó oktatók is levehetik a maszkot.

Tízből nyolc egyetemista már megkapta az oltást

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási államtitkára kedden arról beszélt, hogy az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást. Ennél is jobb arányról számolt be a napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely hetente, anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.

Több egyetemen ennél is jobbak leheznek az arányok: múlt héten jelentette be több intézmény, hogy a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem kezdhetik el a félévet. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik. A pécsi egyetem soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.