Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kötelezővé tette a maszkviselést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hallgatóknak az előadásokon és a szemináriumokon is fel kell venniük a maszkot. Nem ez az első egyetem, ahol szigorítottak a járványügyi szabályokon: az ELTE és a pécsi egyetem épületeiben is el kell takarni az orrot és a szájat.
„Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk viselése” – ez olvasható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézkedési tervében, az új szabály szeptember 13-a óta érvényes. A hallgatók a kollégiumi szobákban és sportolás közben levehetik a maszkot, az előadásokon és a szemináriumokon azonban nem. Csak az órákat tartó oktatók és a hozzászóló egyetemisták kapnak „felmentést” kapnak arra az időre, amíg beszélnek.
Az egyetem rendezvényein is szigorúbbak a szabályok hétfő óta. A tanórákon és az egyházi szertartásokon kívül minden rendezvényen kérnek védettségi igazolványt a résztvevőktől – a különböző ünnepségeken, könyvbemutatókon, konferenciákon, workshopokon, kulturális programokon is.
Az ELTE-n és Pécsett is kötelező a maszk
Korábban két egyetem jelentette be, hogy kötelezővé teszik a maszkviselést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a tanév eleje óta kötelező a közösségi terekben, például a tantermekben, a folyosókon, a tanulmányi osztályon az orrot és a szájat eltakaró maszk használata.

A Pécsi Tudományegyetemen - csakúgy, mint a Pázmányon - szeptember 13-tól szigorítottak. Az intézmény operatív stábjának döntése alapján orvosi maszkot kell viselni a Klinikai Központ területén, az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon, a zárt térben tartott értekezleteken, ha nem lehet megfelelően szellőztetni az adott termet, vagy nem lehet biztosítani a távolságtartást. A közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban azonban nem kell maszkot viselni, ahogy az előadást tartó oktatók is levehetik a maszkot.
Tízből nyolc egyetemista már megkapta az oltást
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási államtitkára kedden arról beszélt, hogy az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást. Ennél is jobb arányról számolt be a napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely hetente, anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.
Több egyetemen ennél is jobbak leheznek az arányok: múlt héten jelentette be több intézmény, hogy a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem kezdhetik el a félévet. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik. A pécsi egyetem soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.