Nemcsak orvostanhallgatók, leendő ápolók, mentőtisztek és szülésznők, hanem más szakokon tanulók közül is sokan vállaltak munkát önkéntesként a koronavírus-járvány kirobbanása óta. Van, aki oltóponti adminisztrátorként vagy telefonos diszpécserként dolgozik, mások korrepetálást, pszichológiai tanácsadást tartanak, ELTE-s informatikushallgatók pedig önjáró, mesterséges intelligenciát alkalmazó fertőtlenítő robot fejlesztésében segítettek.
Egy harmadéves orvostanhallgató és egy szülésznőnek készülő, elsőéves egyetemista élesztett újra egy beteget a Nógrád megyei Rimócon még március közepén. PCR-teszthez vettek volna mintát a középkorú nőtől, aki rosszul lett – a két önkéntes kihívta a mentőket, és megkezdte az újraélesztést.
Hozzájuk hasonlóan több ezer egyetemista dolgozik kórházakban, teszt- és oltópontokon. A Semmelweis Egyetem hallgatói közül már több mint hétezren vállaltak önkéntes munkát, sokan az Országos Mentőszolgálatnak segítenek Budapest és négy másik megye szűrőpontjain, „kiszállásos egységként” fél éve házhoz is mennek, budapesti és vidéki kórházakban dolgoznak. „A Semmelweis Egyetem klinikáin elsősorban segédápolói feladatok teljesítésével segítik az ellátórendszert, de ezen kívül üzemeltetnek egy hallgatói szűrőpontot is a Szent Rókus Klinikai Tömbben, illetve a további egyetemi oltópontokon is segédkeznek a hallgatók. Néhányan szívesebben vállalnak adminisztratív munkát, például a call centerben nyújtanak segítséget, így a lakosság tájékoztatásában vesznek részt” – mondta az Eduline-nak Tripolszky Bálint, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. A hallgatói önkormányzat számítása szerint a járvány harmadik hulláma alatt naponta körülbelül 800 semmelweises hallgató vállal munkát a tanulmányai mellett – vannak, akik önkéntesként dolgoznak, másokat a kormányhivatalok rendelnek ki.
A Pécsi Tudományegyetem hallgatói is hasonló területen dolgoznak – tavaly március óta összesen 450-en vettek részt a járvány elleni védekezésben, jelenleg 120-an dolgoznak oltópontokon és PCR-tesztelőpontokon, a koronavírusos betegeket fogadó Koronavírus Ellátó Központban, intenzív osztályokon, de vannak olyan hallgatók is, akik a PCR-tesztek laboratóriumi feldolgozásában segítenek.
Felsőbbéves medikusok, ápoló- és mentőtiszt szakosok a Covid-intenzívosztályokon is dolgoznak, de részt vesznek hallgatók a klinikákon és a kórházakban zajló pretriázsolásban (ekkor mérik fel a fertőzés kockázatát), osztályos ápolási és különböző „betegágy melletti” feladatokban, és több egyetemista dolgozik oltópontokon is – ezt már a Debreceni Egyetem írta kérdésünkre. A járvány kezdete óta közel 1350 hallgatójuk vett részt valamilyen formában a járvány elleni védekezésben, ezen a héten például 82-en segítenek a mentőszolgálatnak a mintavételben és adminisztratív feladatok elvégzésében – többségük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de vannak, akik Heves megyében vállaltak munkát. Emellett 196-an dolgoznak a debreceni klinikán és a környékbeli kórházakban, Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem orvosi, egészségtudományi szakon tanulók is jelentkeznek, ők többek között a mentőszolgálatnak segítenek gépkocsivezetőként, oltóponti adminisztrátorként vagy telefonos diszpécserként.
A legtöbb hallgató egész egyszerűen hivatástudatból jelentkezik a feladatokra – írta az egyetem sajtóosztálya, amely azt is hozzátette: az orvos- és egészségügyi területen tanulók szakmai gyakorlatába a védekezésben végzett munkát a legtöbb kar, köztük az Általános Orvostudományi Kar is beszámítja.
Fertőtlenítőrobot, lélegeztetőgép
Nem csak az orvosi és egészségtudományi karok hallgatói jelentkeznek munkára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói közül az őszi félévben például legalább ötszázan önkénteskedtek. „Az első hullám során voltak, akik kórházakban recepciós vagy adminisztratív tevékenységet végeztek. Az őszi félévben ez bővült diszpécseri önkéntes tevékenységekkel, valamint volt két hallgatónk, aki a tesztelésben vett részt. Emellett mind a tavaly tavaszi, mind az őszi időszakban rengetegen végeztek másfajta önkéntes tevékenységet, például korrepetálást, pszichológiai tanácsadást vállaltak, időseket segítettek, csoportfoglalkozást tartottak, technikai jellegű segítséget nyújtottak különböző szervezeteknél” – írta Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat pályázatokért felelős alelnöke.
Az egyetem oktatói és hallgatói más területen is beszálltak a járvány elleni munkába. Az ELTE informatikushallgatói is részt vettek például egy önjáró, mesterséges intelligenciát alkalmazó fertőtlenítő robot fejlesztésében, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Affektív Pszichológia Tanszékének munkatársai pedig az amerikai Mayo Klinikával együtt gyűjtöttek olyan technikákat, amelyekkel az egészségügyben dolgozók csökkenthetik a Covid okozta stresszt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem többek között lélegeztetőgép-fejlesztésben vett részt, kilenc műegyetemi tanszékről harminc mérnök két hónap alatt működő lélegeztetőgép-prototípust fejlesztett – közölte az Eduline kérdésére az intézmény, hozzátéve: a BME-n maszkvizsgáló labor is működik, ahol eddig nyolcvan különféle típusú légzésvédő maszk szűrési hatékonyságát vizsgálták.
A BME hallgatói közül havonta – egy közel 300 önkéntesből álló adatbázisból – egyébként 100-120-an vesznek részt a járványügyi védekezésben, november óta a közép-magyarországi régióban főként a tesztelésben vállalnak szerepet, legtöbbjüket gépjárművezetőként és adminisztrációs területen alkalmazzák, néhányukat a mentőszolgálat azonban bevonta az önkéntesek képzésébe is. „A gyakran napi 10-12 óra vezetést, illetve 15-20 címen történő tesztelést jelentő szolgálat ellenére sokan már november óta folyamatosan visszatérő önkéntesek” – írta az egyetem sajtóosztálya.
Ösztöndíj, munkabér, kirendelés
Az önkéntesként dolgozó egyetemisták némi pénzbeli juttatást is kapnak munkájukért. Az orvos- és egészségtudományi képzésen tanulókat a megyei kormányhivatalok kirendelhetik a koronavírus-járvány elleni védekezés egyes területeire (tavaly novemberben a hallgatók például így kapták feladatul a pedagógusok szűrését), velük ilyenkor hallgatói munkaszerződést kötnek, napidíjat kapnak, az így szerzett tapasztalatot a tanulmányaikba is beszámítják.
A más szakon tanuló, önkéntes munkát vállaló hallgatók pedig saját egyetemüknél pályázhatnak olyan ösztöndíjra, amelyet kifejezetten önkénteseknek hirdettek meg – ilyen lehetőség van a BME-n, az ELTE-n és számos más felsőoktatási intézményben is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
