Több mint tízezer orvostanhallgató már megkapta az oltást, mehetnek a frontvonalba

Az orvostanhallgatók és az egészségtudományi szakokon tanulók többsége már megkapta a koronavírus elleni vakcinát, ők ugyanis az egészségügyi dolgozókkal együtt az oltási lista elejére kerültek. A hallgatók többsége már a járvány második hulláma alatt is részt vett a tesztelésben, az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt most újra behívhatják őket a kórházakba.

  • Tóth Alexandra

Naponta frissülő „oltásszámlálóval” lehet követni a Semmelweis Egyetem oldalán, hány oltást adtak be az elmúlt hónapokban az intézmény dolgozói, és eddig hány hallgató, valamint oktató kapta meg a vakcinát. Utóbbi szám már meghaladta a 10 900-at.

A Semmelweis Egyetem hallgatói közül azok kérhetik az oltást, akik klinikai (vagyis betegágy melletti) oktatásban vesznek részt, vagy egészségügyi képzésen tanulnak és önkéntesen vesznek részt a szűrésben, a segédápolói betegellátásban, esetleg oltóponton dolgoznak. Emellett minden magyar vagy idegen nyelvű képzésen tanuló orvostanhallgató is megkaphatja a vakcinát, évfolyamtól függetlenül – ám csak akkor, ha még nem vagy három hónapnál régebben estek át a koronavírus-fertőzésen.

A Pécsi Tudományegyetem orvosi és egészségügyi képzésén tanuló, oltásra regisztrált hallgatók nagy része is megkapta már a vakcinát, az intézmény oldalán közzétett, februári tájékoztató szerint az első oltási hullámban 947 hallgató jelentkezett, míg a második körben további 1164 hallgató igényelte a vakcinát. A regisztrált hallgatók nagy részét már be is oltották – tájékoztatta az Eduline-t az egyetem, hozzátéve: tanulmányai során senkit nem érhet hátrány amiatt, mert nem oltatja be magát.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen hány hallgató kapta meg eddig a vakcinát, de a két intézményből cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Túlterhelt a rendszer, az orvostanhallgatókat is behívhatják

Az orvostanhallgatók és az egészségügyi képzéseken tanulók, például a leendő ápolók, védőnők, gyógytornászok többsége sem nem idős, sem nem krónikus beteg. Ők azért kaphatták meg a vakcinát, mert egészségügyi dolgozónak számítanak, így – a Nemzeti Népegészségügyi Központ javaslata alapján – az oltási sorrend elején szerepelnek.

Az orvostanhallgatók már a járvány második hulláma idején is részt vettek a védekezésben, ők tesztelték például az óvodákban és az iskolákban dolgozókat november végén, december elején, de egy részük önkéntesként már korábban is dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál vagy kórházakban, klinikákon.

Most újra bevethetik őket, a Népszava hétfőn legalábbis arról írt, hogy az orvostanhallgatókat ismét behívhatják a rendszer túlterheltsége miatt. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja, a covid-osztályokon már most nehezen lehet biztosítani a szükséges dolgozói létszámot, a helyzetet viszont javítani lehetne az egészségtudományi felsőoktatási hallgatók bevonásával, akik jelenleg önkéntes alapon segítenek az oltópontokon.

A kamara elnöke most nem csak covid-tesztek végzésére kérné őket, szerinte az egyetemistákat elsősorban azokra az ellátási helyekre lehetne bevonni, ahonnan a szakképzett, tapasztalattal bíró ápolókat tudnak átirányítani a frontvonalba. A lap úgy tudja, a hétvégén már több orvostanhallgatót értesítettek.

Online oktatás, kivételekkel

Az orvostanhallgatók és az egészségügyi karokon tanulók oltása nemcsak a védekezésben való részvétel miatt fontos, hanem azért is, mert ezeken a képzéseken – gyakorlati jellegük miatt – egyébként is több olyan óra van, amelyet az online oktatás ellenére személyesen tartanak meg. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a tavaszi félév is online formában kezdődött meg a felsőoktatási intézményekben, a szabályok alól a felsőoktatásért felelős miniszter ugyanakkor felmentést adhat, persze csak akkor, ha azt az egyetem kezdeményezi.

A rektorok kezdeményezésére január végéig 33 esetben engedélyezték a digitális oktatás alóli felmentést, azaz a személyes oktatást, vizsgáztatást. Ezeket jellemzően jelenlétet igénylő vizsgák, laborgyakorlatok, gyakorlatigényes tárgyak teljesítése miatt kérték az intézmények vezetői.

Azt viszont, hogy vajon a hallgatók körében mekkora átoltottság kell ahhoz, hogy újraindulhasson az élet az egyetemeken, egyelőre még sem a felsőoktatási intézmények, sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tudta megmondani. Mindenesetre a múlt csütörtöki bejelentés után, miszerint március 8-tól április 7-ig már az óvodákat és az általános iskolákat is bezárják, egy darabig még az egyetemek nyitására is várni kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.