Minden ötödik iskolában van olyan tanár, akinek nincs felsőfokú végzettsége - közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely szerint az iskolákban rendszeresen kellene tesztelni a diákokat és a tanárokat.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a szakszervezet tanévkezdő sajtótájékoztatóján azt mondta: becslések alapján a pályán lévők hat százaléka meg kívánja tagadni a pedagógus 2 minősítés megszerzését, így a jelenlegi szabályok értelmében ők elveszítenék a munkájukat. Ez a szakmából jelenleg is hiányzó 12 ezer főállású pedagógussal együtt végzetes lenne a közoktatás rendszerére, ezért azt kérik a kormánytól, hogy ne kötelezze a tanárokat arra, hogy 2024-ig megszerezzék az előmeneteli rendszer pedagógus II-es fokozatát.
Szerinte teljesen új életpályamodellre lenne szükség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezt már felismerte, és a szakképzésben dolgozóknál eltörölte a minősítő rendszert.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon minden negyedik oktatási intézményben legalább egy tantárgyat olyan tanár tanít, akinek az adott tárgy nem szakja, minden ötödik intézményben pedig van olyan tanár, akinek nincs felsőfokú végzettsége.
A következő öt évben legalább 22 ezer pedagógust veszít majd el a közoktatás - tette hozzá. A számukat növelnék azok, akik nem vállalják a pedagógus II-es minősítést.
Tesztelni kellene a diákokat és a tanárokat
Totyik Tamás azt mondta, a PSZ a jelenlegi utasítások alapján nem tartja biztonságosnak az oktatást az oktatási intézményekben, ezért arra kéri a kormányt, hogy hozzon határozottabb intézkedéseket a koronavírus-járvány elleni védekezéséért.
A PSZ javaslata szerint rendszeresen tesztelni kellene a tanulókat és a pedagógusokat, valamint kontaktkutatást szükséges végezni - mondta, kiemelve: súlyos probléma, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének kiadott tájékoztatója szerint a hatodik évfolyamtól nem lehet tantermen kívüli oktatást elrendelni.
Évek óta kongatják a vészharangot
Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke azt mondta: a PSZ évek óta "kongatja a vészharangot, de a kormány eddig a füle botját sem mozdította az oktatás égető kérdéseire." Emiatt az idei tanévet a közoktatás egészét veszélyeztető pedagógushiánnyal kell megkezdeni - emelte ki, hozzátéve: a diákok így nem mindenhol kapnak majd minőségi oktatást.
A PSZ ezért petíciót indított, amelyben a többi között béremelést és jelentős óraszámcsökkentést követelnek a pedagógusoknak szeptembertől. A petíciót - amelyet már több ezren támogattak - szeptember 15-ig lehet aláírni a szakszervezet honlapján és közösségi oldalán - mondta. Hozzátette: nyáron arra kérték a pártokat, hogy a parlamenti választások előtt mutassák be a szakszervezetnek az oktatást érintő javaslataikat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
