Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Minden tizedik diákot fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, ők könnyen kieshetnek az oktatási rendszerből iskolai végzettség nélkül.
Drámaian magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek aránya – derül ki az Oktatási Hivatal 2017–2018-as tanév első félévére vonatkozó adataiból.
Minden ötödik borsodi és nógrádi diák idő előtt hagyja ott az iskolát, míg Győr-Moson-Sopron megyében öt százalék alatt van azoknak az aránya, akik nemet mondanak a tanulásra.
"Eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítené abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést is" - mondta Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatáspolitikai szakértője.
A jó élmények iskolában tartó erejéről, valamint a szakképzésben bevezetendő ösztöndíjrendszerről is beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere péntek este a fővárosi Káldor Miklós Kollégiumban.
Öt éve fogadták el az Európai Roma Keretstratégiát Brüsszelben, de az érintett államok egy friss jelentés szerint nem igazán tudtak javítani a cigányok helyzetén az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a diszkrimináció ellenesség területén. Az oktatás terén Magyarország kapott dicséretet is, de a szegregáció kérdése továbbra is nagyon zavarja Brüsszelt. A tankötelezettségi korhatár leszállítása sem tett jót a romák integrációjának.
A diplomások arányára vonatkozó cél tekintetében éltanuló válhat Magyarországból, az oktatási rendszerből lemaradókra vonatkozó követelményeket azonban enyhíteni szeretné a tárca - reagált a 2020-ra kitűzött uniós célokra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az öt fő célkitűzés közül egy az oktatásra vonatkozik, amely alapján negyven százalék fölé emelnék az ifjabb generáció körében a diplomások arányát, illetve tíz százalék alá csökkentenék az iskolai lemorzsolódás mértékét.
