Beszólt a Bizottság a magyar kormánynak, nem csak a szegregáció nem tetszik nekik

Öt éve fogadták el az Európai Roma Keretstratégiát Brüsszelben, de az érintett államok egy friss jelentés szerint nem igazán tudtak javítani a cigányok helyzetén az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a diszkrimináció ellenesség területén. Az oktatás terén Magyarország kapott dicséretet is, de a szegregáció kérdése továbbra is nagyon zavarja Brüsszelt. A tankötelezettségi korhatár leszállítása sem tett jót a romák integrációjának.

  • Nagy Barnabás
Túry Gergely

Az Európai Bizottság múlt héten adta ki azt a több mint 80 oldalas jelentését, melyben tagállamokra lebontva értékeli, milyen eredményeket értek el a romák felzárkóztatása terén a fenti kulcsterületeken. Magyarország kapcsán a dokumentum főleg az oktatás terén tárt fel lemaradásokat. (A keretstratégiát egyébként Magyarország EU-elnöksége idején terjesztették be.)

A dokumentum pozitívumként rögzíti az idei tanévvel bevezetésre került, három éves kortól kötelező óvodát, illetve, hogy ennek infrastrukturális vonzataira is forrásokat biztosít a kormány. Azt is értékeli a kiadvány, hogy stratégia indult a korai iskolaelhagyás megfékezése érdekében. Ez utóbbinál ugyanakkor hibaként róják fel, hogy nincs elfogadott cselekvési terv. Itt be is szól a Bizottság egy kicsit a kormánynak, és kritizálják a tankötelezettségi korhatár leszállítását, ami a dokumentum szerint ront a helyzeten.

Az osztálykirándulástól is tiltották a roma diákokat

A szegregáció kérdése is előkerül az értékelésben, ami nem meglepő, miután nemrég Brüsszelben kötelezettségszegési eljárás indult az ország ellen ez ügyben. A Bizottság szerint törvényben kéne rögzíteni az elkülönítés tilalmát, illetve konkrét lépések kellenének a szegregáció felszámolásához, természetesen megfelelő forrásokkal megtámogatva. Jelenleg az oktatási rendszerünk ugyanis nem képes kiküszöbölni a szociális és gazdasági helyzetből fakadó hátrányokat – zárja ezt a részt a dokumentum.

Ez buktathatta le a kormányt Brüsszel előtt: az eljárás sem szünteti meg a szegregációt

"Még valamennyi téren sok a teendőnk a romák integrációja érdekében, az oktatástól kezdve egészen a lakhatásig vagy a foglalkoztatásig. Tavaly néhány kedvező fejleményt könyvelhettünk el, különösen az oktatás területén, ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is tapasztalható a roma gyermekek szegregációja" – szúrt oda kicsit a magyar kormánynak is a dokumentum bemutatóján Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos az MTI tudósítása szerint.

Még tavasszal indított eljárást Brüsszel Budapest ellen a szegregáció miatt. Navracsics Tibor EU-biztos akkor azt mondta, törvényi eszközökkel megszüntethető lenne a szegregáció. Hogy mégis a törvényekkel lehet valami gond, azzal az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány is egyetért, szerintük a Guszev-telepi szegregációs perük bizonyította ezt be a Bizottság számára is. Erről részletesebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.