"Eltörölték mindazt, ami jó volt a gyerekeknek": tantervi utasításokat kapnak a tanárok?

"Eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítené abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést is" - mondta Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatáspolitikai szakértője.

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az olvasásban alulteljesítő magyar 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás Míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya, amíg az uniós átlag tavaly 10,7 százalék volt, 2013 és 2016 között Magyarországon 11,9-ről 12,4 százalékra nőtt.

Szüdi János, a PSZ oktatáspolitikai szakértője, volt államtitkár az ATV-nek azt mondta, a magyar oktatási rendszerbe kódolva van a romlás, a kormány ugyanis megszüntette az iskolai önállóságot, az iskolát mint szakmai műhelyt - írja összefoglalójában a Pedagógusok Szakszervezetének blogja 

Hozzátette: a pedagógus tantervi utasítást hajt végre, és nem szabhatja a felkészítést a tanulói képességeihez, lehetőségeihez. Gyakorló pedagógusok sokszor elmondták azt is, lehetetlen leadni, ami a tantervben van, túl sok az anyag. A korszerű, európai oktatási metódus ezzel szemben az, hogy az első hat évfolyamon a gyerekek (olvasás, írás, tanulás) alapkészségeit fejlesztik. Ha megtanult tanulni, már tud haladni is.

Szüdi János szerint eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítetné abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést, aminek az volt az előnye, hogy maga a pedagógus is végiggondolhatta, mennyit haladt a gyerek, mit kellene még fejlesztenie, és ezt a tudást a szülővel is megoszthatta. Az, hogy a pedagógus nem tud a tantervtől eltérni, azt jelenti, nem tud a gyerek képességeihez igazodó feladatot adni, hogy fejlődhessen. Ezek azok a problémák, amelyek összeadódnak, és a magyar oktatás gyenge eredményeit produkálják.

Siralmas eredmények: egyre több a lemorzsolódó és gyengén teljesítő diák

Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból. A Világggazdaság azt írja, az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése alapján Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.