"Eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítené abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést is" - mondta Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatáspolitikai szakértője.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az olvasásban alulteljesítő magyar 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás Míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya, amíg az uniós átlag tavaly 10,7 százalék volt, 2013 és 2016 között Magyarországon 11,9-ről 12,4 százalékra nőtt.
Szüdi János, a PSZ oktatáspolitikai szakértője, volt államtitkár az ATV-nek azt mondta, a magyar oktatási rendszerbe kódolva van a romlás, a kormány ugyanis megszüntette az iskolai önállóságot, az iskolát mint szakmai műhelyt - írja összefoglalójában a Pedagógusok Szakszervezetének blogja .
Hozzátette: a pedagógus tantervi utasítást hajt végre, és nem szabhatja a felkészítést a tanulói képességeihez, lehetőségeihez. Gyakorló pedagógusok sokszor elmondták azt is, lehetetlen leadni, ami a tantervben van, túl sok az anyag. A korszerű, európai oktatási metódus ezzel szemben az, hogy az első hat évfolyamon a gyerekek (olvasás, írás, tanulás) alapkészségeit fejlesztik. Ha megtanult tanulni, már tud haladni is.
Szüdi János szerint eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítetné abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést, aminek az volt az előnye, hogy maga a pedagógus is végiggondolhatta, mennyit haladt a gyerek, mit kellene még fejlesztenie, és ezt a tudást a szülővel is megoszthatta. Az, hogy a pedagógus nem tud a tantervtől eltérni, azt jelenti, nem tud a gyerek képességeihez igazodó feladatot adni, hogy fejlődhessen. Ezek azok a problémák, amelyek összeadódnak, és a magyar oktatás gyenge eredményeit produkálják.
Siralmas eredmények: egyre több a lemorzsolódó és gyengén teljesítő diák
Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból. A Világggazdaság azt írja, az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése alapján Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
