Ahogy arról korábban beszámoltunk, az olvasásban alulteljesítő magyar 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás Míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya, amíg az uniós átlag tavaly 10,7 százalék volt, 2013 és 2016 között Magyarországon 11,9-ről 12,4 százalékra nőtt.
Szüdi János, a PSZ oktatáspolitikai szakértője, volt államtitkár az ATV-nek azt mondta, a magyar oktatási rendszerbe kódolva van a romlás, a kormány ugyanis megszüntette az iskolai önállóságot, az iskolát mint szakmai műhelyt - írja összefoglalójában a Pedagógusok Szakszervezetének blogja .
Hozzátette: a pedagógus tantervi utasítást hajt végre, és nem szabhatja a felkészítést a tanulói képességeihez, lehetőségeihez. Gyakorló pedagógusok sokszor elmondták azt is, lehetetlen leadni, ami a tantervben van, túl sok az anyag. A korszerű, európai oktatási metódus ezzel szemben az, hogy az első hat évfolyamon a gyerekek (olvasás, írás, tanulás) alapkészségeit fejlesztik. Ha megtanult tanulni, már tud haladni is.
Szüdi János szerint eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítetné abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést, aminek az volt az előnye, hogy maga a pedagógus is végiggondolhatta, mennyit haladt a gyerek, mit kellene még fejlesztenie, és ezt a tudást a szülővel is megoszthatta. Az, hogy a pedagógus nem tud a tantervtől eltérni, azt jelenti, nem tud a gyerek képességeihez igazodó feladatot adni, hogy fejlődhessen. Ezek azok a problémák, amelyek összeadódnak, és a magyar oktatás gyenge eredményeit produkálják.
Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból. A Világggazdaság azt írja, az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése alapján Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt.
