"Eltörölték mindazt, ami jó volt a gyerekeknek": tantervi utasításokat kapnak a tanárok?

"Eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítené abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést is" - mondta Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatáspolitikai szakértője.

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az olvasásban alulteljesítő magyar 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás Míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya, amíg az uniós átlag tavaly 10,7 százalék volt, 2013 és 2016 között Magyarországon 11,9-ről 12,4 százalékra nőtt.

Szüdi János, a PSZ oktatáspolitikai szakértője, volt államtitkár az ATV-nek azt mondta, a magyar oktatási rendszerbe kódolva van a romlás, a kormány ugyanis megszüntette az iskolai önállóságot, az iskolát mint szakmai műhelyt - írja összefoglalójában a Pedagógusok Szakszervezetének blogja . 

Hozzátette: a pedagógus tantervi utasítást hajt végre, és nem szabhatja a felkészítést a tanulói képességeihez, lehetőségeihez. Gyakorló pedagógusok sokszor elmondták azt is, lehetetlen leadni, ami a tantervben van, túl sok az anyag. A korszerű, európai oktatási metódus ezzel szemben az, hogy az első hat évfolyamon a gyerekek (olvasás, írás, tanulás) alapkészségeit fejlesztik. Ha megtanult tanulni, már tud haladni is.

Szüdi János szerint eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítetné abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést, aminek az volt az előnye, hogy maga a pedagógus is végiggondolhatta, mennyit haladt a gyerek, mit kellene még fejlesztenie, és ezt a tudást a szülővel is megoszthatta. Az, hogy a pedagógus nem tud a tantervtől eltérni, azt jelenti, nem tud a gyerek képességeihez igazodó feladatot adni, hogy fejlődhessen. Ezek azok a problémák, amelyek összeadódnak, és a magyar oktatás gyenge eredményeit produkálják.

Siralmas eredmények: egyre több a lemorzsolódó és gyengén teljesítő diák

Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból. A Világggazdaság azt írja, az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése alapján Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.