Diákok tízezreit fenyegeti a lemorzsolódás

Drámaian magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek aránya – derül ki az Oktatási Hivatal 2017–2018-as tanév első félévére vonatkozó adataiból.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Magyar Nemzet azt írja, a köznevelési törvény szerint veszélyeztetettnek az a tanuló számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.

Az idei tanév első félévében több mint 82 ezer gyermeket veszélyeztet a lemorzsolódás. Míg a fővárosban, Csongrádban vagy Győr-Moson-Sopronban a legalacsonyabb az érintett tanulók aránya, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban a legmagasabb, 16 és 19 százalék között van.

Míg a gimnáziumokat elenyésző mértékben érinti a probléma, az általános iskolások fenyegetettségében pedig enyhe csökkenést látni, addig a szakképzésbe járó diákoknál aggasztó a növekedés. Főként a szakközépiskolások (korábbi néven szakiskolások) esetén nőtt a kockázat. Itt is jelentősen csökkent a diákszám (76 ezerről 71 600-ra), mégis 13 700-ról 15 100-ra nőtt a lemorzsolódással fenyegetett gyerekek száma.

Siralmas adatok a magyar oktatásról: minden ötödik borsodi diák a kilátástalanságba sodródik

Minden ötödik borsodi és nógrádi diák idő előtt hagyja ott az iskolát, míg Győr-Moson-Sopron megyében öt százalék alatt van azoknak az aránya, akik nemet mondanak a tanulásra. Az Európai Bizottság azokat a 18-24 éves fiatalokat tekinti korai iskolaelhagyónak, akiknek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.