Balog a szakképzési ösztöndíjtól várja, hogy ne 16 évesen hagyják ott az iskolát a diákok

A jó élmények iskolában tartó erejéről, valamint a szakképzésben bevezetendő ösztöndíjrendszerről is beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere péntek este a fővárosi Káldor Miklós Kollégiumban.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A tárcavezető elmondta, olyan ösztöndíjrendszert kívánnak bevezetni, amely a tankötelezettség, vagyis 16 éves kor után is benntartja a diákokat a szakképzésben. A tervek szerint minden elvégzett évvel emelkedne az ösztöndíj összege, a bizonyítvánnyal pedig egy induló tőkét is kezébe kapna a fiatal.

Balog nem véletlenül modta ezt, minisztériumának adatgyűjtése szerint megsokszorozódott az iskolaelhagyók száma.

A miniszter arról is szólt, hogy a szakképzésben meg kell változnia a képzés módjának is, hangsúlyozva, hogy nem lehet túlbecsülni a jó élmények iskolában tartó erejét.  Megjegyezte: a hátrányos helyzetűek esetében az ösztöndíj sokkal inkább a szülőknek fontos, mert az így kapott pénzzel a gyerek részben családfenntartóvá válik, és így "érdemes" a munka helyett a végzettség szerzés ügyét támogatniuk.

Orsós János, az iskola alapítója és egyik tanára megjegyezte, hogy "borzalmasan" hatott rájuk a tankötelezettség 16 évre leszállítása, mert azóta nemcsak a munkával, de a szakmunkásképzővel is "versenyeznie kell" az érettségire felkészítő iskolának. A cigányság felzárkóztatásával kapcsolatban kiemelte a felelős roma politikusok hiányát, és megerősítette a filmben is elhangzó véleményét, amely szerint az egyenlő esélyek kivívásához kétszáz évre van szüksége a kisebbségnek. Hozzáfűzte: "nem lehet mutogatni egyetlen kormányra sem, mert ez a mindenkori kormány adóssága" a rendszerváltás óta.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.