Balog a szakképzési ösztöndíjtól várja, hogy ne 16 évesen hagyják ott az iskolát a diákok

A jó élmények iskolában tartó erejéről, valamint a szakképzésben bevezetendő ösztöndíjrendszerről is beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere péntek este a fővárosi Káldor Miklós Kollégiumban.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A tárcavezető elmondta, olyan ösztöndíjrendszert kívánnak bevezetni, amely a tankötelezettség, vagyis 16 éves kor után is benntartja a diákokat a szakképzésben. A tervek szerint minden elvégzett évvel emelkedne az ösztöndíj összege, a bizonyítvánnyal pedig egy induló tőkét is kezébe kapna a fiatal.

Balog nem véletlenül modta ezt, minisztériumának adatgyűjtése szerint megsokszorozódott az iskolaelhagyók száma.

A miniszter arról is szólt, hogy a szakképzésben meg kell változnia a képzés módjának is, hangsúlyozva, hogy nem lehet túlbecsülni a jó élmények iskolában tartó erejét.  Megjegyezte: a hátrányos helyzetűek esetében az ösztöndíj sokkal inkább a szülőknek fontos, mert az így kapott pénzzel a gyerek részben családfenntartóvá válik, és így "érdemes" a munka helyett a végzettség szerzés ügyét támogatniuk.

Orsós János, az iskola alapítója és egyik tanára megjegyezte, hogy "borzalmasan" hatott rájuk a tankötelezettség 16 évre leszállítása, mert azóta nemcsak a munkával, de a szakmunkásképzővel is "versenyeznie kell" az érettségire felkészítő iskolának. A cigányság felzárkóztatásával kapcsolatban kiemelte a felelős roma politikusok hiányát, és megerősítette a filmben is elhangzó véleményét, amely szerint az egyenlő esélyek kivívásához kétszáz évre van szüksége a kisebbségnek. Hozzáfűzte: "nem lehet mutogatni egyetlen kormányra sem, mert ez a mindenkori kormány adóssága" a rendszerváltás óta.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.