Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
Október 25-ről 26-ra, szombatról vasárnapra virradó éjjel áttértünk a nyáriról a téli időszámításra - vagyis hajnali 3-kor az órákat vissza kellett állítani 2 órára.
A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján, míg a téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik. 2024-ben október 27-én, 2023-ban október 29-én, 2022-ben pedig csak október 30-án történt meg a váltás.
Miért találták ki az óraátállítást?
Az óraátállítás gondolata nem új keletű, már a 18. században Benjamin Franklin is felvetette, hogy az emberek keljenek korábban, így kevesebb gyertyát égetnek - ez volt a korabeli energiatakarékosság. A gyakorlatban ezt azonban csak az első világháború idején vezették be, majd a második világháborúban és az 1970-es évek energiaválsága idején terjedt el ismét.
A cél egyszerű volt, hogy a napfényes órák jobb kihasználásával csökkentsék az energiafogyasztást. Ha több ideig van világos, kevesebb áramra és fűtésre van szükség. Az elmélet logikusnak tűnt, még ha mára sokan vitatják is a gyakorlati hasznát.
Magyarországon először 1916-ban alkalmazták, majd többször eltörölték és újra bevezették - legutóbb 1980-ban. Azóta évről évre felmerül a kérdés: valóban szükség van még erre?
Viták a 21. században
Az Európai Unió már 2018-ban felvetette, hogy ideje lenne megszüntetni az évi kétszeri óraátállítást, és minden tagállam választhatna a nyári vagy a téli időszámítás között. Bár sok ország támogatta az ötletet, a döntés mindmáig nem született meg, a bevezetést pedig többször elhalasztották. A vita ma is tart arról, hogy melyik rendszer szolgálná jobban a lakosság egészségét és a gazdaságot.
A szervezet alkalmazkodása - nem mindig zökkenőmentes
A téli időszámításnak az a látszólagos előnye, hogy egy órával tovább alhatunk. Ugyanakkor a biológiai óránk, az úgynevezett cirkadián ritmus, nem alkalmazkodik egyik pillanatról a másikra. Sokaknál napokig, sőt akár egy hétig is eltarthat, mire a szervezet felveszi az új ritmust.
Ez a változás alvászavarokat, fáradékonyságot vagy lehangoltságot okozhat, különösen az erre érzékenyebbeknél. A korai sötétedés hatására csökken a napfényes órák száma, ami szezonális hangulatzavart (SAD) is kiválthat - ez fáradtsággal, kedvetlenséggel és koncentrációs nehézségekkel járhat. Nem beszélve arról, hogy a diákok gyakran már úgy hagyják el az iskolát, hogy kint teljes a sötétség. Így sokkal nehezebb motiváltnak maradni, és elvégezni az iskola utáni teendőket, mint a házi feladat megírása vagy tanulás egy dolgozatra.
A korai esték szépsége
Mindezek ellenére az ősz és tél kedvelői most kezdhetnek igazán örülni. Hiszen a korai sötétedésben is lehet szépséget találni. Iskola vagy munka után végre bekuckózhatunk a kanapén, meleg takaróba burkolózva, egy bögre forró ital mellett filmet nézhetünk vagy belemerülhetünk egy jó könyvbe. Mert bár az órát visszatekertük, az idő ilyenkor talán egy kicsit lelassul - és ez nem is feltétlenül baj.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
